Lassan a testtel! — Emberi testrészek a magyar szólásokban, közmondásokban

Minden nyelv sava-borsát a szólások (vkinek vmihez nem fűlik a foga), szóláshasonlatok (vkinek úgy jár a keze, mint a motolla), szójárások (A nyakamat teszem rá!), közmondások (Szemet szemért, fogat fogért.) alkotják.

Ezek építőelemei, szavai többnyire az embert körülvevő világhoz, az emberhez, különösen pedig az emberi testrészekhez kapcsolódnak. A most (2021) közreadott gyűjtemény 4582 olyan magyar állandósult szókapcsolatot tartalmaz, amelyben valamilyen emberi testrész vagy szerv található.

A kötetben a magyar nyelv ősi, évszázadok óta a mai napig használatos szokásmondásai mellett hagyományőrző és népszerűsítő szándékkal szép számmal szerepel régebbi gyűjtésekből származó népies, nyelvjárási kifejezés is. Pl. Fejéről nyáron se megy el a hó („megőszült”); Nagy ördög jár a lábán („rossz ember”). A szótár a kifejezésekben található régies és tájnyelvi szavak jelentését is megadja.

A testrészek egyszavas, átvitt jelentésű használatára is hoz példákat a könyv: keményfejű, nyakas, szőrösszívű.

Érdekességként megemlíthető, hogy a legtöbb állandósult szókapcsolat a következő öt testrészhez tartozik: fej 433; szem 400; kéz 367; száj 324; láb 268.

A szerző Bárdosi Vilmos, az ELTE BTK egyetemi tanára, az MTA Szótári Munkabizottságának tagja, a szólások, közmondások neves kutatója. Több szótára jelent meg a témában a TINTA Könyvkiadónál, összefoglaló munkája a „Magyar szólások, közmondások értelmező szótára fogalomköri szómutatóval” címet viseli.