Egri csillagok

Gárdonyi Géza (eredetileg Ziegler Géza; Gárdony-Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus. A 19–20. századforduló magyar irodalmának népszerűségében máig kiemelkedő alakja. Korának sajátos figurája, egyik irodalmi körhöz sem sorolható tagja volt. Életműve átmenetet képez a 19. századi romantikus, anekdotikus történetmesélés, és a 20. századdal születő Nyugat-nemzedék szecessziós, naturalista-szimbolista stíluseszménye között.

Noha Gárdonyi néhány művében célzatosan az ifjúsághoz szólt, a legjelentősebb történelmi regényeinek megírását mégsem az újabb generációk szórakoztatása vagy nevelése motiválta. Az utókor azonban, részben már az 1930-as évek, de igazán jellemzően az 1940-es–1950-es évek óta az ifjúsági szerzők között tartja számon.

Az „Egri csillagok”, „A láthatatlan ember” és az „Isten rabjai” iskolai olvasmányok lettek, amelyeket szívesen forgatott a tanulóifjúság. Legismertebb művét, az „Egri Csillagok”-at napjainkig mintegy húsz nyelvre fordították le. A Nagy Könyv címen futó 2005-ös felmérés során, az olvasóközönség szavazatai alapján pedig a legnépszerűbb magyar regénnyé választották.

Az „Egri csillagok” alcíme: Bornemissza Gergely Élete. Az ő életét, sorsának alakulását követhetjük végig a műben: a gyermekkortól megannyi kalandon, a szerelem beteljesülésén át a várvédő katona tetteiig.

A regény két részre tagolódik: az ostrom előtti évek és a néhány hetes ostrom. Rengeteg szereplőt, történelmi alakot és írói képzelet által megformált figurát mutat be. S bár a középpontban Bornemissza Gergely áll, az „Egri csillagok” elsősorban nem neki, hanem a török ellen küzdő magyarságnak állít emléket, az önzetlen hazaszeretet és a hazafiság példájával.

Az Egri Vár védői szinte reménytelen helyzetben vállalták a küzdelmet, tudván azt, hogy csupán önmagukra támaszkodhatnak. A félelmetes török túlerővel szemben csodának tetszik a győzelem. De a történelem valósága volt ez a csoda, amelyet valóságos férfiak és nők - vagyis hősként viselkedő emberek értek el.

Az „Egri Csillagok” című eme kiadványt az olvasóközönség szavazatai alapján a legnépszerűbb magyar regényt megismerni, vagy többszörösen is újraolvasni szándékozó olvasóinknak ajánljuk, akik ezzel az örök művel tisztelegni akarnak Gárdonyi Géza írói nagyságának is, akinek a hálás és tisztelgő utókor az Egri Várban lévő sírjára ezt vésette:

„Csak a teste”, (mert az író szelleme - különösen az „Egri csillagok”-ban - velünk maradt!)

Az egri diadalnak óriási fontosságot tulajdonított a korabeli Európa, a XVI. században ez volt az első alkalom, hogy sikeresen megvédtek egy magyar végvárat a védők, amely kiemelkedő stratégiai fontosságú helyen állt, hiszen az egész Felvidék előretolt védőbástyája volt, s több falu is a védelme alá tartozott...

Ajánlott még:

„Egri csillagok” - Az eredeti szövegen alapuló, székely-magyar rovásírással szerkesztett kiadás.
IGAZI HUNGARIKUM!!