Négy égtájon barbár csillag ragyog

Ezzel a művel egy hiánypótló forráskiadvány első kötete látott napvilágot a hunok történetével kapcsolatban. Kínai forrásokban található történelmi információkat, adatokat olvashatunk a hunokról. Végigkövethetjük a hunok legkorábbi történetét egészen a Kr. u. 1. század elejéig. A forrásrészletek bemutat­ják a legelső pusztai állam kialakulásának történetét, a hun törzsek egyesülését és szétválását, olvashatunk különleges államszervezetükről, valamint kultúrájukról, amely máig nyomot hagyott Eurázsia népeinek anyagi és szellemi műveltségében. A hunok fejlett és önálló civilizációt teremtettek az eurázsiai sztyeppéken, amelyből a szomszédos népek – kínaiak, de az európai népek is - tanultak, főleg ami a harcászati technológiát, a fémművességet és az államszervezést illeti. Valamennyiünk számára érdeklődésre tarthat számot a pusztai népek, a hunok történelmi szerepe...

Ezzel a művel hiánypótló forráskiadvány első kötete látott napvilágot a hunok történetével kapcsolatban.

CSORNAI KATALIN: „Négy égtájon barbár csillag ragyog - Az ázsiai hunok a kínai forrásokban” című kiadvány a László Gyula Történelmi és Kulturális Egyesület kiadásában jelent meg, a kötetben a kínai forrásokban található történelmi információkat, adatokat olvashatunk a hunokról.

A négy kötetesre tervezett forráskiadvány első kötetében végigkövethetjük a hunok legkorábbi történetét egészen a Kr. u. 1. század elejéig, míg a későbbi könyvek a későbbi kínai krónikák (Han shu, Hou Hans hu, stb.) feljegyzéseit tartalmazzák, egészen az V. századig, ameddig önálló hun dinasztiák léteztek a mai Kína területén.

A kötetben szereplő forrásrészletek bemutat­ják a legelső pusztai állam kialakulásának történetét, a hun törzsek egyesülését és szétválását, olvashatunk különleges államszervezetükről, valamint kultúrájukról, amely máig nyomot hagyott Eurázsia népeinek anyagi és szellemi műveltségében.

A nemzetközi tudományos életben az elmúlt évtizedektől kezdve fokozódó érdeklődés mutatkozik a hunok története iránt, több szakcikkben és nagy nemzetközi konferenciákon jelentősen átértékelték a pusztai népek, így a hunok történeti szerepét. Ezek alapján elmondható, hogy a hunok fejlett és önálló civilizációt teremtettek az eurázsiai sztyeppéken, amelyből a szomszédos népek – kínaiak, de az európai népek is - tanultak, főleg ami a harcászati technológiát, a fémművességet és az államszervezést illeti.

A forráskiadványból azt is láthatjuk, hogy a kínaiak sokszor elismerően szóltak a félelmetes északi szomszédjaikról, és mindig pontos adatokat rögzítettek velük kapcsolatban. Ezért a most megjelent kiadvány a hunok iránt érdeklődő kutatók, de az érdeklődő műkedvelők számára egyaránt elsőrendű forrásanyag lehet.

A kötet külön érdeme az, hogy a fordító, Csornai Katalin sinológus kigyűjtötte és a könyv végén listába rendezte a forrásokban szereplő hun eredetű szavakat, amelyeket a kínaiak érdemesnek tartottak lejegyezni. Ezek között vannak földrajzi nevek, méltóságnevek, személynevek, de használati eszközök elnevezése is szerepel közöttük.

Érdekes, hogy ez a lista kiegészíti a belső-mongol Ucsiraltu professzor hun szavait.

A kötet előszavát és a kínai történeti források magyarázatát Salát Gergely, az ELTE Kelet-ázsiai Tanszékének munkatársa írta.

*
A „Négy Égtájon Barbár Csillag Ragyog” című ezen kiadványt a pusztai népek, a hunok történelmi szerepe iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.