Thuróczi Magyar Krónika ANTIKVÁR

A kötet magyar fordításban pontosan azt a szöveget közli, amely latinul 1488-ban gyors egymásutánban két nyomtatott kiadásban, Brünnben és Augsburgban is napvilágot látott: Thuróczy János krónikáját a magyarok történetéről a kezdetektől Mátyás királyig, valamint Rogerius gesztáját a tatárjárásról. A magyarok krónikája középkori krónikairodalmunk összegző, legteljesebb lezárása. Nem csupán élménybeszámoló, hanem objektív elemzéseket tartalmazó, oknyomozó történeti munka, középkori irodalmunk kiemelkedő alkotása. A két mű együtt olyan kötetet alkot, amelyet fél évezrede Mátyás király is kezében tartott…

A KÖTET ANTIKVÁR (HASZNÁLT) PÉLDÁNY! ALÁHÚZÁSOK ÉS FIRKÁK ELŐFORDULHATNAK BENNE! AZ ESZTÉTIKAI ÁLLAPOTÉRT FELELŐSSÉGET NEM VÁLLALUNK, ENNEK TUDATÁBAN RENDELJE MEG! KÖSZÖNJÜK!
*
E ​kötet magyar fordításban pontosan azt a szöveget közli, amely latinul 1488-ban gyors egymásutánban két nyomtatott kiadásban, Brünnben és Augsburgban is megjelent: Thuróczy János krónikáját a magyarok történetéről a kezdetektől Mátyás királyig, valamint Rogerius gesztáját a tatárjárásról. /A geszta (latinul: gesta), latin szó, jelentése: tettek, viselt dolgok (pl. Gesta Hungarorum – A magyarok cselekedeteiről)./

Thuróczy János, az első világi történetíró Mátyás udvarában szolgált, előbb a kúria jegyzőjeként, majd élete végén a királyi személyes jelenlét bíróságán ítélőmesterként. Művének első részét (Károly Róbert uralkodásáig) a középkori krónikás hagyomány alapján készítette el, Nagy Lajos koráról saját művébe másolta Küküllei János egy évszázaddal korábbi krónikáját (mely csakis ennek köszönheti fennmaradását), a Nagy Lajostól Mátyásig terjedő korszak pedig Thuróczy eredeti alkotása.

A magyarok krónikája középkori krónikairodalmunk összegző, legteljesebb lezárása. Rogerius mester itáliai származású pap, aki a pápai legátus kíséretének tagjaként került Magyarországra, s itt élte át a tatárjárás (1241-1242) véres időszakát. „Siralmas ének a tatárok magyarországi pusztításáról” című művét közvetlenül az események után írta, saját élményei alapján. A mű azonban távolról sem csupán élménybeszámoló, hanem objektív elemzéseket tartalmazó, oknyomozó történeti munka, középkori irodalmunk kiemelkedő alkotása.

Fennmaradását szintén csak annak köszönhetjük, hogy elkészülte után közel negyed évezreddel Thuróczy János függelékként a krónikájához csatolta és kinyomtatta, hiszen nemhogy kézirata nem maradt fenn, de még csak egy utalás sem arról, hogy Thuróczy előtt bárki ismerte volna. A két mű együtt pedig olyan kötetet alkot, amelyet fél évezrede Mátyás király is kezében tartott…
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.