Keresztszemes hímzésminták ANTIKVÁR

A keresztszemes hímzés a szálszámolásos apró laposöltések továbbfejlesztéséből született. Manapság a hímzés újra erőre kapott. A 20. század jellemző dísztárgyait borító hímzett motívumok a párnákról, falvédőkről és terítőkről átkerültek napjaink használati tárgyaira. Nagymamáink még díszítettek vele, mi már hordjuk ezeket. A jelen embere és főként a fiatal generáció trendinek (divatosnak) találja az egyszerű háttéren önmagában megjelenő motívumokat. Korunkban újra a kommunikáció eszköze lett, de ma már nem tájegységekre vonatkozó azonosságot, hanem tágabb, nemzeti és generációs összetartozást érzékeltet. Használata élővé teszi a hagyományt, készteti a hagyományőrzést, fejleszti az ízlést és a szépérzéket...

A KÖTET ANTIKVÁR (HASZNÁLT) PÉLDÁNY! ALÁHÚZÁSOK ÉS FIRKÁK ELŐFORDULHATNAK BENNE! AZ ESZTÉTIKAI ÁLLAPOTÉRT FELELŐSSÉGET NEM VÁLLALUNK, ENNEK TUDATÁBAN RENDELJE MEG! KÖSZÖNJÜK!

A HÁTSÓ BORÍTÓ SÉRÜLT, NEM ILLESZKEDIK A KÖNYV GERINCÉHEZ!
*
A keresztszemes hímzés a szálszámolásos apró laposöltések továbbfejlesztéséből született. A szem elnevezés két vagy több egymást keresztező lapos-öltést jelent. Normál szövésű vászon v. pamut alapanyagon a keresztszemes hímzést szálszámolással kell előkészíteni. Alapvető követelmény, hogy a vízszintes és függőleges irányban elhatárolt négyzetek egyenlőek legyenek. Vastagabb vetülékfonal esetén a láncfonalból kevesebb számút kell a négyzetbe venni, és így a minta nem fog eltorzulni.

Manapság a keresztszemes hímzést panama, kongré elnevezésű, többnyire pamut alapanyagra hímezik, melyeken a szálszámolás sokkal könnyebb, mint a sűrű szövésű vászon és pamutanyagoknál. A hímzés újra erőre kapott, a 20. század jellemző dísztárgyait borító hímzett motívumok a párnákról, falvédőkről és terítőkről átkerültek napjaink használati tárgyaira. Nagymamáink még díszítettek vele, mi már hordjuk ezeket. A jelen embere és főként a fiatal generáció trendinek (divatosnak) találja az egyszerű háttéren önmagában megjelenő motívumokat.

A hímzés mint jel, visszakapta értelmét és értékét. A jelen korban újra a kommunikáció eszköze lett, de ma már nem tájegységekre vonatkozó azonosságot, hanem tágabb, nemzeti és generációs összetartozást jelöl. Így, a használat által teszi élővé a hagyományt a társadalom, és így változtatja korunk a saját képére.

A múzeum és az utca harca örök, a hagyományőrzés és a hagyomány életben tartása egymás ellensége, egyben a bajtársa...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.