Magyar vadász lőportartók ANTIKVÁR

A KÖTET ANTIKVÁR (HASZNÁLT) PÉLDÁNY! ALÁHÚZÁSOK ÉS FIRKÁK ELŐFORDULHATNAK BENNE! AZ ESZTÉTIKAI ÁLLAPOTÉRT FELELŐSSÉGET NEM VÁLLALUNK, ENNEK TUDATÁBAN RENDELJE MEG! KÖSZÖNJÜK!

A népművészet és az iparművészet határterületének különös tárgycsoportjával, a szarvasagancsból készült és vadászatnál használt lőportartókkal ismerkedhetünk meg. A témáról nemzetközi viszonylatban is ez az első önálló kötet.

A Kárpátok vonulatán áthaladó, észak-déli irányban a Balkántól a Balti-tengerig nyúló területen élő szarvasfajta agancsaiból készült porszaruk leginkább a történeti Magyarország területén voltak használatosak. Ezek nemcsak anyagukban különülnek el a nyugat-európaiaktól, hanem ősi eredetű díszítésük révén is, mely az avar kori csonttégelyekig vezethető vissza.

A népi jellegű mértani ornamentika az ősi magyar, samanisztikus hitvilág és mágikus hiedelmek maradványait őrzi, míg a szabadrajzú, úri ízlés szerint készült példányok inkább a korabeli művészeti stílusokkal rokonok. A lőportartók készítése a vadász-lőfegyverek megjelenésével egyidős, virágkoruk a XVI-XVIII. század. Ezután az előre gyártott töltényhüvely egyszer s mindenkorra véget vetett a használatuknak.

A kötet színes képanyaga átfogóan illusztrálja a Kárpát-vidéki lőportartók művészetének gazdagságát és színvonalát. A szöveg között 31 rajz mutatja be a szerkezeti elemeket, a felület díszítésének rendszerét és a legérdekesebb részleteket.

Tartalom:

A Kárpát-medence vadászparadicsoma 7
A lőportartók anyaga, technikája és formái 8
A Kárpát-vidéki lőportartók elterjedése és kora, eredetük 19
A népi, úri és átmeneti jellegű lőportartók 32
A népi jellegű lőportatók díszítményei 38
Forgórózsák 38
Virágdíszítmények 48
Az átmeneti jellegű lőportartók díszítményei 52
Jellegzetes úri darabok 64
A nyugat-európai lőportartók jellemzése 73
Hamisítványok 75
Megjegyzések a lőportartók régészeti előzményeiről 77
Irodalom 83
Képjegyzék 87
Határon túli helynevek 91