A sztyeppei civilizáció és a magyarság
Csáji László Koppány
Adalékok az eurázsiai sztyeppei civilizáció kutatásához,a magyar őstörténet-kutatás gyökeres változásához, illetve a sztyeppei vagy sztyeppei eredetű népek etnogenezis-kutatásához (illusztrációként az indiai kapocs rövid bemutatásával)
Könyv
Napkút kiadó kiadó,
Napkút kiadó kiadó,
ISBN 9789632631752
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 990 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 990 Ft
Leírás
Aki nem tudja, hogy honnan jött, az azt sem tudja, hogy hová megy!
A sztyeppei lovasnomád népek családjába tartozó magyarság több évezredes kulturális és etnikai közösségben a lovasnépekkel a sztyeppei civilizáció részese volt.
Évezredeken át éltünk együtt a szkítákkal, a hunokkal, az avarokkal és megannyi más néppel a sztyeppén. Olyan organikus kulturális egységben, hogy a sztyeppei népeket méltán tekinthetjük rokonainknak, hiszen különböző mértékben etnikai, kulturális és történelmi kapcsolatban vagyunk mindegyikükkel.
Valaha egy-egy közösségben a legnagyobb büntetések közé tartozott az ún. kiközösítés. Amennyiben pedig magát közösítette ki valaki, azzal az öngyilkosság egy lassúbb, keservesebb formáját választotta.
- Azonban nem ezt teszi-e a magyarság néhány csoportja akkor, amikor az őstörténeti bulvársajtónak felülve megpróbálja magát kiközösíteni a reá rajongva néző finnugor rokon népei, nyelvrokonai közül?
A közösségvállalás a finnugor népekkel nem azt jelenti, hogy a magyarság ne lehetett volna részese a nagy, sztyeppei civilizációnak és etnokulturális folyamatoknak!
- És nem éppen ezt az önkiközösítést végzi-e a magyarság néhány más, az újító tudományosságot nem ismerő, szűk látókörű, több évtizede megcáfolt eredményeket szajkózó csoportja, amikor Bálint Csanád, Czeglédy Károly, Erdélyi István, Fodor István, Györffy György, Harmatta János, Rédei Károly, Róna-Tas András és Veres Péter, illetve oly sok más kutató újabb eredményeit visszhangtalanul hagyva oktrojál a régészeti adatokkal és a történelmi forrásokkal ellentmondó halász-vadász és gyűjtögető életmódot, illetve képtelen élőhelyeket a magyarság számára?!
A szerző a tudatlanság mindkét válfajával szembeszáll.
*
„A sztyeppei civilizáció” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik a könyv forgatásakor keresik az adalékokat az eurázsiai sztyeppei civilizáció kutatásához, a magyar őstörténet - kutatás gyökeres változásához, illetve a sztyeppei, vagy a sztyeppei eredetű népek etnogenezis kutatásához.
Ezeket továbbgondolva kialakítják - a nem is olyan könnyű - álláspontjukat a sztyeppei, vagy a finnugor eredettel kapcsolatban.
*
A sorozat további ajánlott kötetei:
Kun vezérek leszármazottai Kelet-Európában.
Lovasnomád birodalmak és városlakók.
Rejtélyek országa.
Avarok, bolgárok, magyarok. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
A sztyeppei lovasnomád népek családjába tartozó magyarság több évezredes kulturális és etnikai közösségben a lovasnépekkel a sztyeppei civilizáció részese volt.
Évezredeken át éltünk együtt a szkítákkal, a hunokkal, az avarokkal és megannyi más néppel a sztyeppén. Olyan organikus kulturális egységben, hogy a sztyeppei népeket méltán tekinthetjük rokonainknak, hiszen különböző mértékben etnikai, kulturális és történelmi kapcsolatban vagyunk mindegyikükkel.
Valaha egy-egy közösségben a legnagyobb büntetések közé tartozott az ún. kiközösítés. Amennyiben pedig magát közösítette ki valaki, azzal az öngyilkosság egy lassúbb, keservesebb formáját választotta.
- Azonban nem ezt teszi-e a magyarság néhány csoportja akkor, amikor az őstörténeti bulvársajtónak felülve megpróbálja magát kiközösíteni a reá rajongva néző finnugor rokon népei, nyelvrokonai közül?
A közösségvállalás a finnugor népekkel nem azt jelenti, hogy a magyarság ne lehetett volna részese a nagy, sztyeppei civilizációnak és etnokulturális folyamatoknak!
- És nem éppen ezt az önkiközösítést végzi-e a magyarság néhány más, az újító tudományosságot nem ismerő, szűk látókörű, több évtizede megcáfolt eredményeket szajkózó csoportja, amikor Bálint Csanád, Czeglédy Károly, Erdélyi István, Fodor István, Györffy György, Harmatta János, Rédei Károly, Róna-Tas András és Veres Péter, illetve oly sok más kutató újabb eredményeit visszhangtalanul hagyva oktrojál a régészeti adatokkal és a történelmi forrásokkal ellentmondó halász-vadász és gyűjtögető életmódot, illetve képtelen élőhelyeket a magyarság számára?!
A szerző a tudatlanság mindkét válfajával szembeszáll.
*
„A sztyeppei civilizáció” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik a könyv forgatásakor keresik az adalékokat az eurázsiai sztyeppei civilizáció kutatásához, a magyar őstörténet - kutatás gyökeres változásához, illetve a sztyeppei, vagy a sztyeppei eredetű népek etnogenezis kutatásához.
Ezeket továbbgondolva kialakítják - a nem is olyan könnyű - álláspontjukat a sztyeppei, vagy a finnugor eredettel kapcsolatban.
*
A sorozat további ajánlott kötetei:
Kun vezérek leszármazottai Kelet-Európában.
Lovasnomád birodalmak és városlakók.
Rejtélyek országa.
Avarok, bolgárok, magyarok. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.