A láthatatlan labirintus — Gondolatok tudatról, mítoszról és vallásról a hegeli fenomenológia tükrében

Georg Wilhelm Friedrich Hegel (Stuttgart, 1770. augusztus 27. – Berlin, 1831. november 14.) német filozófus, egyetemi tanár; a klasszikus német filozófia és a német idealizmus legnagyobb és legjelentősebb képviselője...

Idézet az Előszóból:

Senki sem kételkedhet a német idealizmus hallatlan jelentőségében, de rendkívül nehéz megmondani, hogy tulajdonképpen mi is játszódik le benne. E szellemi erőtér rétegződéseinek, összefüggéseinek lépésről lépésre történő feltárása társas-kollektív intellektuális erőpróba lehetne a javából, s jól lehet az ezredforduló óta idehaza is egymás után jelentek meg a klasszikus német filozófia alapművei (pl. Hegel vallás - és művészetfilozófiai előadásai, Schelling fiatalkori írásai és stuttgarti magánelőadásai), ez a művekkel való foglalatoskodás mégsem vált divatossá.

Az ódzkodás főképpen e szövegek nehézségének és tömörségének tudható be. Hegel vonatkozásában a hazai helyzetre ráadásul egészen az utóbbi évekig rávetül a Marxizmus kísértetárnya is, olyannyira, hogy eleve magyar nyelvű Hegel-diskurzusról nemigen beszélhetünk. A már a rendszerváltozás előtt is hozzáférhető magyar nyelvű Hegel-irodalom kézbevételekor továbbá azzal a kihívással is szembesül az Olvasó (szakmabeli és laikus egyaránt), hogy a szöveg ugyan az anyanyelvén szól hozzá, ő az egészből mégiscsak alig-alig ért valamit - bár a kétezres évek eleje-közepe óta többen is lényeges erőfeszítéseket tettek arra, hogy a magyar Hegelt kiszabadítsák a Szemere Samu által meghatározott fogalmi világból...