Gulag ANTIKVÁR — A szovjet táborrendszer története

A KÖTET ANTIKVÁR (HASZNÁLT) PÉLDÁNY! ALÁHÚZÁSOK ÉS FIRKÁK ELŐFORDULHATNAK BENNE! AZ ESZTÉTIKAI ÁLLAPOTÉRT FELELŐSSÉGET NEM VÁLLALUNK, ENNEK TUDATÁBAN RENDELJE MEG! KÖSZÖNJÜK!

Gulag (oroszul: ГУЛаг: Главное управление исправительно-трудовых лагерей) - [Glavnoje upravlenyije iszpravityelno-trudovih lagerej], azaz „Javítómunka-táborok Főigazgatósága”) kifejezés alatt a sztálini Szovjetunió egészét behálózó munkatáborrendszert értjük. A táborokban a sztálini politika bel- és külföldi ellenzőit, hadifoglyokat, más ürüggyel (pl. „kulákság”) vagy véletlenszerűen elhurcolt polgári lakosokat kemény fizikai munkára fogták, napi 10–12 órát dolgoztatták, miközben élelem- és egészségügyi ellátásukról alig gondoskodtak. Feltételezések szerint Sztálin rémuralma alatt körülbelül 20 millióan haltak meg a táborokban...

Eme kötetben a magyar szovjetológiai kutatásokban élenjáró ELTE Ruszisztikai Központ először kísérelte meg a Gulag, a szovjet átnevelő és/vagy munkatábor-rendszer tudományos igényű feldolgozását a magyar történetírásban.

Nemcsak a történelmi igazságnak tartoztunk vele, hanem a Gulag áldozatai emlékének is. Velünk él, akár csak a Horthy-rendszer vagy a hidegháború. A „szovjet” történelem és mindaz, ami hozzákapcsolódott, persze több a Gulagnál: a világ radikális átalakításának elbukott kísérlete is volt. Ennek viszont a Gulag mellőzhetetlen része.

A történész munkája abból az előfeltevésből indul ki, hogy a történelemből lehet tanulni. Ezt akár e könyv ars poeticájaként is megfogalmazhatnánk.

A kötet nemzetközi jellege egyúttal a Gulag megközelítésének sokféleségét is hivatott biztosítani. Tudatos szerkesztői eljárás volt, hogy világszemléletileg is különféle tanulmányok jelenjenek meg a könyvben. Ezt reprezentálandó érdemes megemlíteni, hogy a Pipes-tanítvány amerikai Brovkintól a posztmodern megközelítéseken át a marxista igényű írásokig, mint például a korábbi ellenzéki kutató, Vagyim Rogovin tanulmányáig terjed a széles szemléleti spektrum.