A halálra ítélt zászlóalj

1944-ben súlyos harcok voltak Gyimesbükk környéken. A szovjet hadsereg az átállt román haderő közreműködésével 1944. szeptember 23-án két helyen is átlépte a trianoni magyar határt. A magyar 2. hadsereg rövid, elkeseredett csatákban (Arad, Torda) vereséget szenvedett. Ugyanekkor azonban a Csíki-havasokban, a Gyimesi-szorosban és a környékén még tartotta magát és védte az ősi határt a 32. hegyi határvadász zászlóaljhoz tartozó harccsoport a 24 éves főhadnagy, Sebő Ödön parancsnoksága alatt. Olyan sikeresen harcoltak, hogy a szovjet parancsnokság nagy erőket sejtett Gyimesbükk környékén, ezért dél felől, kerülővel folytatta a támadást. Szeptember végén, miután az ellenséges erők már messze a hátukban jártak, Sebő Ödönék harcolva törtek ki a bekerítésből. Feladatuk utóvédként az volt, hogy lassítsák az előnyomuló ellenség mozgását és biztosítsák a főerők zavartalan visszavonulását. Eme kötet a Gyimesi-szorosban lezajlott hősies védekezés harcainak, majd a bekerítésből való bravúros kitörésnek állít emléket.

Ez a vasúti őrház a magyar és a román állam között korábban kötött szerződés alapján az 1896-97-ben elkészült Csíkszereda Gyimesbükk Palánka Kománfalva vasútvonal részeként épült, néhány méterre az egykori román-magyar határtól.

1920 után a román vasút, a CFR használta, 1940-től ismét a MÁV, illetve a Magyar Honvédség.

Ekkor az épület pincéjében és mellette lőrésekkel ellátott bunkert alakítottak ki.

1944-ben súlyos harcok voltak a környéken. A szovjet hadsereg az átállt román haderő közreműködésével 1944. szeptember 23-án két helyen is átlépte a trianoni magyar határt (Csanádpalota, Battonya). A magyar 2. hadsereg rövid, elkeseredett csatákban (Arad, Torda) vereséget szenvedett.

Ugyanekkor azonban a Csíki-havasokban, a Gyimesi-szorosban és a környékén még tartotta magát és védte az ősi határt a 32. hegyi határvadász zászlóaljhoz tartozó harccsoport a 24 éves főhadnagy, Sebő Ödön parancsnoksága alatt. Olyan sikeresen harcoltak, hogy a szovjet parancsnokság nagy erőket sejtett Gyimesbükk környékén, ezért dél felől, kerülővel folytatta a támadást.

Így nyomulhattak Temesvár környékére, elérve szeptember 23-án Battonyát. Szeptember végén, miután az ellenséges erők már messze a hátukban jártak, Sebő Ödönék harcolva törtek ki a bekerítésből, és vonultak északra Nyíregyháza irányában. Feladatuk utóvédként az volt, hogy lassítsák az előnyomuló ellenség mozgását és biztosítsák a főerők zavartalan visszavonulását.

Sebő Ödön „A Halálra Ítélt Zászlóalj” című könyve a Gyimesi-szorosban 1944. augusztus 28. és szeptember 20. között lezajlott hősies védekezés harcainak, majd a bekerítésből való bravúros kitörésnek állít emléket.

*
Ennek megfelelően „A Halálra Ítélt Zászlóalj” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik erről a Gyimesi-szorosban lezajlott hősi védekezésről, majd a bekerítésből való bravúros kitörésről szeretnének részletesebben informálódni.
*
Kiemelten ajánljuk mellé:

A Rongyos Gárda krónikája - Díszkiadás
A Trianoni gyalázat 100 éve
Trianon 100 - Trianon Almanach - 7 könyv egyben (sima kiadás)
A Tanácsköztársaság véres almanachja A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.