Szerintem

Náray Tamás legújabb kötete talán eddigi legmélyebb és legőszintébb vallomása önmagáról – nem másról szól, mint a puszta létezésről. Az Anyám szerint és Apám szerint után ezúttal saját történetét vizsgálja kegyetlen őszinteséggel, leplezetlenül, mellébeszélés nélkül. A sorok mögött ott húzódik a fájdalom, a siker, a száműzetés, a szeretet és a kirekesztettség kettőssége – mindaz, amit csak az tud így megírni, aki végigélte. Ez a könyv nemcsak egy emberről, hanem rólunk is szól – a viharainkról, a kérdéseinkről, és arról a belső igazságról, amit talán mindannyian keresünk.

,,Semmiért sem kell - úgy érzem - bocsánatot kérnem. Mert ez van.

Náray Tamás eddigi legőszintébb és legszemélyesebb könyvének nemes egyszerűséggel saját létezése a tárgya. Önmaga elől nincs mit lepleznie; nincs, akinek vagy akiért szépítsen, maszatoljon. Az Anyám szerint és az Apám szerint című nagy sikerű kötetek után most levonja a saját tanulságait. Az életéből, a munkásságából, a származásából és a neveltetéséből, az őt övező szeretetből és figyelemből, de nem kevésbé az őt ért bántásokból és figyelmetlenségekből. A létezés felületességéből. Viharoktól a megnyugvásig - fenntartva a belenyugvás képtelenségét. Zárójelbe téve sikert, megítélést, érzelmeket és értékeket, ihletet és stúdiumokat, hazát és önkéntes száműzetést - a legszemélyesebb dolgok sűrű sötétjéből indulva az általános igazságok derengése felé.

És amikor háborog és bánt, azt is mindig érted, sohasem ellened teszi. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.