Zsidókérdés a Délvidéken 1941-1944

Margittai Linda kötete úttörő módon vizsgálja a délvidéki zsidópolitika alakulását 1941 és 1944 között, jóval a holokauszt legismertebb szakaszát megelőzően. A szerző levéltári forrásokra támaszkodva mutatja be, hogyan vált a visszafoglalt Délvidék a radikális antiszemita gyakorlatok kísérleti terepévé. A tanulmány érzékletesen tárja fel a határterületeken működő ideiglenes állami struktúrák és a háborús helyzet adta lehetőségek szerepét az etnikai alapú társadalomformálásban. Rávilágít arra is, hogyan és miért korlátozta később a magyar állam ezek országos kiterjesztését. A könyv fontos hozzájárulás a magyar holokausztkutatás eddig kevésbé feltárt területeihez.

A magyar holokausztkutatás a Délvidékre vonatkozóan máig főként az 1944 márciusa utáni gettósítások és deportálások történetét tárta fel. Margittai Linda munkája az ezt megelőző, jóval tágabb időszakot átfogóan, 1941 áprilisától 1944 tavaszáig elemzi a délvidéki zsidókérdést, a magyar hatóságok délvidéki zsidópolitikáját. Hazai és délvidéki levéltári kutatásai alapján szemlélteti, hogy Magyarország többi revíziós határrégiójához hasonlóan a visszafoglalt Délvidék is egyfajta gyakorlóterepként szolgált azokhoz a radikális antiszemita kezdeményezésekhez, amelyeket a magyar politikai vezetés egyelőre nem akart vagy nem mert a hivatalos állami antiszemita politika rangjára emelni, és országszerte, különösen az anyaországban megvalósítani. A visszaszerzett soknemzetiségű határterületeken viszont alkalom nyílt az ilyen irányú kísérletekre: a területi expanziót kísérő képlékeny viszonyok, a civil állami struktúrák és a polgári jogrend átmeneti hiánya, valamint a háború ködében végrehajtott etnonacionalista nemzet- és államépítő, illetve etnikai homogenizációs törekvések lehetővé tették ezeket. Amikor azonban e kísérletek korlátai és buktatói nyilvánvalóvá váltak, az állami vezetés a radikális antiszemita eljárásokat az anyaországra jellemzőbb, visszafogottabb keretek közé terelte. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.