Rombolás és bánat az Ég alatt

A Rombolás és bánat az Ég alatt Krasznahorkai László lebilincselő dokumentumregénye, amelyben az író Kínába tett 2002-es útjáról számol be. A történet nem csupán utazás, hanem mély szembesülés az európai emberrel és saját civilizációjának válságaival, miközben a klasszikus kínai kultúra nyomait kutatja Nanjingtól Shanghaig. Krasznahorkai az írástudók, költők, szerzetesek és művészek közreműködésével tárja fel, hogyan él a múlt a jelenben, és milyen veszteségekkel kell szembenéznie a modern embernek. A könyv stílusa a szerzőre jellemzően szuggesztív és mély, ugyanakkor új elemként jelenik meg a remény finom felcsillanása egy filozófussal való találkozás révén. Ez a mű egyszerre utazás, filozófiai elmélkedés és kulturális vizsgálódás, amely elgondolkodtatja az olvasót a múlt, a jelen és az emberi civilizáció kérdéseiről. Ideális olvasmány mindazoknak, akik szeretik a mélyenszántó, gondolatébresztő irodalmat.

Krasznahorkai visszament Kínába. Az urgai fogoly olvasói úgy búcsúzhattak el tőle a regény utolsó lapjain, ahogyan ő búcsúzott el akkor az utolsó ókori birodalomtól: szomorú emelkedettségben és illúzióktól megfosztottságában is gazdagon, s abban a hitben, hogy a Nagy Kaland, melyben a főhősnek szembesülnie kellett egy gyökeresen más világgal, véget ért. Ez a könyve azonban mindenekelőtt azt bizonyítja, hogy a Nagy Kaland sokkal több volt, mint egy utazás története, s így nem is érhetett véget: hisz a szembesülés helyszíne bár Kína volt, tárgya és alanya megkerülhetetlenül az európai ember, a saját civilizációját krízisként megélő menekülő, akinek elsősorban saját szép új világát kell megértenie. Krasznahorkai a Rombolás és bánat az Ég alatt című dokumentumregényben 2002-ben tett újabb útjáról adott lélegzetelállítóan izgalmas beszámolót. A főhős a klasszikus kínai kultúra forrásvidékén, a Yangce-torkolattól délre elterülő tartományokban, Nanjingtól Ningpóig, Yangzhoutól Putuoshanig, Jiuhuashantól Shanghaig keresi e magasrendű civilizáció nyomait. A hajdani Írástudók mai leszármazottaival beszél: költőkkel és szerzetesekkel, festőkkel és kertművészekkel, divattervezőkkel és muzeológusokkal, irodalomtörténészekkel és könyvtárosokkal, s mindenkinek ugyanazt a kérdést teszi fel, hogy ugyanis hová lett, miért omlott össze ez a klasszikus kínai kultúra, s mit kezdhet e veszteség súlya alatt a modern ember. A Krasznahorkaitól megszokott rendkívül szuggesztív előadásmód a régi. Az azonban merőben új, ahogy a szerző eme önkínzó, kilátástalannak tetsző utazás labirintusában a kínai kert világhírű helyszínén, Suzhouban, egy filozófussal történt találkozás nyomán végül a remény esélyének megfogalmazásáig jut el. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.