Távol és mégis közel

A Kádár János életének újraértékelése napjainkban ismét a történeti kutatások fókuszába került, különösen a prozopográfia módszertanának alkalmazásával. Az újonnan feltárt dokumentumok árnyaltabb képet rajzolnak a pártállam vezetőjének és Somogy megye kapcsolatáról, feltárva a megyei és helyi pártszervek hierarchikus működését és a szereplők közötti reflexív viszonyokat. A források tanúsága szerint a centrumtól távolabb az országos és a somogyi pártelit oldottabb, olykor szókimondóbb hangnemet engedett meg magának. A regionális megközelítés pszichológiai és hatalomgyakorlási szempontból is új összefüggéseket tár fel, különösen az 1956 utáni konszolidáció és az 1960-as évek közepi megszilárdulás időszakában. Bertalan Péter alapos kutatása a forrásokkal együtt jelentősen hozzájárul a kádári hatalomgyakorlás és gondolkodásmód árnyaltabb megértéséhez, rámutatva a pártállami rendszer regionális különbségeire is.

Kádár János életének feltárása újra divatba jött. A prozopográfia eszköztárának felhasználása a kutatók számára újabb szempontokat, értelmezési lehetőségeket kínál a kádári életpálya jelentős csomópontjait illetően. Az újonnan előkerült dokumentumok ma már sok mindent más megvilágításba helyeznek, bemutatják a pártállam vezetőjének Somogy megyéhez történő kapcsolódását, amihez nélkülözhetetlen a megyei és helyi pártszervek forrásainak külön-külön hierarchikus rendjének feltárása, a szóban forgó szereplők és szintek reflexív viszonyának okadatolt leírása. A kutatásban közölt források keletkezésének körülményei is érdekesek, valószínűsíthető, hogy az országos és a somogyi pártelit távol a centrumtól az oldott körülmények között többet megengedett magának, szókimondóbban viselkedett.
A regionális megközelítés is számos nóvummal szolgálhat, különösen annak fényében, hogy Kádár és Somogy megye kapcsolata nincs híján pszichológiai, mélylélektani vonatkozásoknak. Az első titkári látogatások különböző politikai célokat szem előtt tartva valósultak meg. Az 1956-tól 1962-ig tartó időszakban Kádár saját, vidéken addig még meglehetősen ismeretlen személyét akarja pozícionálni, elfogadtatni a nómenklatúrával. Az 1962-től 1967-ig terjedő periódusban viszont már a magabiztos, a szovjet nagyhatalmi támogatást maga mögött tudó politikust látjuk. A pártállami időszak monolit hatalmi struktúrájának elemzésekor Bertalan Péter új szempontokat felvető kutatása világossá teszi, hogy az állampárt működési mechanizmusa régiónként eltérést, a konstans pártállami elnyomás megyénként árnyalatnyi különbségeket mutathat. Ezek a diverzitások - ahogy Somogy megye és Kádár esetében a történész vizsgálódásából kiderül - az MSZMP első titkárainak személyiségjegyeire, a pártállami hierarchiában elfoglalt helyére, a helyi kötődésére vagy annak hiányára, az MSZMP hatalom-gyakorlási mechanizmusainak mintázataira egyaránt visszavezethetők. Meggyőződésem, hogy Bertalan Péter kiváló és alapos tanulmánya a közölt forrásokkal együtt érdemben járulnak hozzá a kádári gondolkodásmód árnyaltabb megismeréséhez. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.