Ali Baba és a negyven rabló

Az Ezeregyéjszaka meséi a világirodalom egyik legelbűvölőbb és leggazdagabb mesegyűjteménye, amely a Kelet misztikus és színes világába repíti az olvasót. A történetek keretét Seherezádé legendás alakja adja, aki minden éjjel újabb és újabb izgalmas mesével tartja életben magát, miközben a kíváncsi király figyelmét is rabul ejti. A mesékben kaland, szerelem, furfang és csoda keveredik: dzsinnek és démonok avatkoznak az emberek sorsába, miközben a hétköznapi élet apró részletei is megelevenednek. A történetek különlegessége, hogy nemcsak szórakoztatnak, hanem hiteles képet adnak a középkori arab világ mindennapjairól is – a nyüzsgő bazároktól és szűk sikátoroktól kezdve a fényűző palotákig. Olyan ikonikus alakok és mesék tárulnak elénk, mint Ali Baba, Aladdin vagy Szindbád, akiknek kalandjai generációk óta lenyűgözik az olvasókat. Ez a gyűjtemény egyszerre időtlen szórakozás és kulturális utazás, amely minden alkalommal új titkokat és tanulságokat tár fel azok előtt, akik belépnek Seherezádé meséinek világába.

Az Ezeregyéjszaka meséi a világirodalom egyik legismertebb és legnépszerűbb műve. A már évszázadok óta élőszóban terjedő mesék zömét Keleten nyolcszáz évvel ezelőtt foglalták először írásba, a bennük ábrázolt világ, erkölcs, társadalom erre az arab középkorra vall. A történetek szellemén, hátterén érződik a Kelet, az iszlám gondolkodásvilága.

Az Ezeregyéjszaka meséinek kerettörténete: A kegyetlen király este mesét kér okos és szép feleségétől, Seherezádétól, aki tudja, hogy napkeltekor kivégzik. Éppen ezért a hajnal hasadtával a mesét a történet egy izgalmas részénél abbahagyja. A király kíváncsi a történet folytatására, ezért elhalasztja a kivégzést. És ez így megy ezeregy éjszakán keresztül, míg végül a bosszúálló király el is felejti kegyetlen szándékát, és a feleség végleg megmenekül.

A népmesék jellemző elemei, mint a kalandos, túlnyomórészt csodás történet, a mindig szerencsés vég az Ezeregyéjszaka meséiben is sokszor előfordulnak.

Az arab mesék szereplőinek sorsát dzsinnek, démonok alakítják. A mesék mindennapi világának háttere azonban valóságos világ, amely a régi Kelet hű képe. A történeteknek majdnem mindig a város a helyszíne. A városok szűk sikátorai, bazárjai, piacai, palotái és minaretjei finoman és valósághűen jelennek meg az olvasó előtt. Gyakori helyszín Bagdad, a középkori Kelet valóságos városa.
Seherezádé meséiből kibontakozik a régi történelem, nem az, amelyet történelemkönyvek örökítettek meg uralkodókkal, csatákkal, hanem a mindennapok érdekes történései, amelyeket a nép fiai éltek napról napra.

Aki meg akarja ismerni a mesék által megformált régmúlt Kelet csodás világát, lopózzék be a király palotájába, húzódjék meg óvatosan a homályban, és hallgassa meg, mit mesél életét féltve Seherezádé Ali Babáról és a negyven rablóról, Aladdin csodalámpájáról és Szindbádról, a tengerészről. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.