Szív utca

A Szív utca Gurubi Ágnes regénye, amely egy mélyen női történeten keresztül mutatja be a családi múlt, az örökölt traumák és a kimondatlan titkok súlyát, miközben a Bergman lányok generációkon átívelő sorsán keresztül bontja ki, hogyan adódnak tovább a családi terhek, mintha egy váltófutásban egymásnak adnák át a „batyut”, amelyben nem könnyű örökségek, hanem elhallgatott fájdalmak és sorsfordító titkok lapulnak; a regény erősen reflektál az önelfogadás és az önmagunkkal való szembenézés nehéz, sokszor fájdalmas folyamatára, miközben a női sorsok alakulását a családi kapcsolatok, különösen az apaképek hiányai és sérülései határozzák meg, így a mű egyszerre személyes hangvételű és tágabb történelmi, sőt a holokausztirodalom hagyományához is kapcsolódó elbeszélés, amelyben a kimondhatatlan múlt történeteit a következő generációk próbálják megérteni és elmondani, ezzel a Szív utca nemcsak egy család története, hanem a feldolgozás, az identitáskeresés és a női sorsok összetett regénye is.

,,Gurubi Ágnes regénye női történet. Olyan, mint egy váltófutás, a Bergman lányok egymásnak adják a stafétát, az egyre súlyosabb batyut, amelyben hamuban sült pogácsa helyett családi titkok, nagy hallgatások vannak. (Kormos Lili, Jelen)

,,A Szív utca a szív útja, az önelfogadás, az énnel való szembenézés fájdalmas, olykor kegyetlen, erősen autobiografikus folyamata. Gurubi könyve a rossz és alkalmatlan apáknak (is) köszönhetően megpecsételődött női sorsok és megkeményedett női szívek regénye.
(Antal Nikolett, Kalligram)

A Szív utca sokban megidézi az ún. másod- és harmadgenerációs holokausztirodalom hagyományát, ahol a túlélők történeteit - mivel ők maguk a fájdalom miatt képtelenek elmesélni azokat - a gyerekeik vagy unokáik írják meg helyettük. (Horváth Györgyi, Magyar Narancs)

,,a Szív utca elsősorban nem lakóhely, hanem a sorsfordulat origója (Hermann Veronika, Élet és Irodalom)

Gurubi Ágnes 1977-ben született Budapesten. Hat évet töltött a Magyar Rádió Irodalmi Osztályán szerkesztő-riporterként, dolgozott a Pesti Estnél, a Fidelio magazinnál. Jelenleg a Papageno magazin felelős szerkesztője.
2020 óta publikál, 2025-ben az Élet és Irodalom egyik tárcaszerzője volt.

Első regénye, a jelenleg a hatodik kiadásánál járó Szív utca 2020-ban felkerült az év legjobb elsőkötetesének járó Margó-díj shortlistjére. A könyv spanyol fordítása Las chicas Bergman címmel 2023-ban látott napvilágot az argentin Blatt & Ríos kiadónál.

A Helikon Kiadónál megjelent könyve: Másik Isten (2022) A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.