Lékiratok

Nem, nem elírás, Jankovics Marcell (1941-2021) tudatosan választotta a kellemesen lágy hangzású emlékiratok szó helyett a Lékiratok-at könyve címéül.

Ezzel arra utal, hogy a saját és családja múltja többé-kevésbé nem kedves a számára, még ha az alapvetően derűs természetének köszönhetően igyekszik is azt kedélyesen szemlélni.

A regényes életrajz a szerző élete első 19 évére terjed ki, ám a valós történelmi háttér, amit felrajzol, majd egy fél évezred: felvázolja egész családjának történetét is, visszamenvén az időben az egykori horvát, székely, örmény, lengyel ősökig.

Az izgalmas történetet olvasva kirajzolódik előttünk az a gazdag szellemi és kulturális örökség, amely Jankovics Marcell útravalójául szolgált a nem éppen vidám fiatal éveiben.

Hiszen az ő élettörténete a II. világháború éveiben kezdődik, kisgyerek még, amikor édesapját az ötvenes években koholt vádak alapján, a franciák javára elkövetett kémkedés bűntette miatt hosszú évekre bebörtönzik, a családját pedig kitelepítik. A szerző az anyjával, a nővérével Öcsödre kerül, ahol a legelképesztőbb dolgok is megeshetnek.

A tömeges sorsban apja egyéni sorsát keresi, amikor a hiányos, titkossá nyilvánított vizsgálati dossziékból próbálja felderíteni aprólékos, már-már történészi kutatómunkával, hogy mi is történhetett pontosan.

Jankovics Marcell ragyogó stílusban szépirodalmat alkotott, amely mélységesen megrázó, mert minden helyszíne és pillanata valódi.

A könyvet számtalan fénykép, illetve dokumentum melléklet egészíti ki.

A „Lékiratok I-II.” című eme kiadványt a Szerző hányatott élete, ifjúkora, egyéni sorsa, családja története és a kitelepítések iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.