Ősmagyarok Azerbajdzsánban

A magyar történészek előtt is ismert és elfogadott, hogy a 950-es években Bíborbanszületett Konsztantinosz által leírt Perzsia vidékére szakadt szavárd-magyarok azonosak a 750-es években a mai Azerbajdzsán területén hirtelen felbukkanó „szevordi” népcsoporttal.

Ezt a szevordi népcsoportot gyakorlatilag az összes szaktörténész a Levédiából(!?) Perzsiába (Dél-Kaukázusba) költözött szavárd magyarokkal azonosítja, ezt minden akadémiai térképen így jelölik. Mindenki meg van róla győződve, hogy az ottani magyarok a XIII. esetleg a XIV. században nyomtalanul beolvadtak az azerbajdzsáni népességbe.

Pedig nem így van! A létük még a XX. században is fellelhető - csak a II. világháborús német és magyarellenes szovjet politika miatt törölték a „madzsar” (ma­gyar) előtagot a falu nevéből...

Egyetlen történész sem értette, hogy Levédiából hogyan kerülhettek magyarok Azerbajdzsánba már 750-ben, mikor a besenyők csak 894-ben lépték át először a Volga vonalát... Így aztán mérvadó akadémikusaink futószalagon gyártották az elméleteket, hogy letolják 750-re a magyarok Perzsiába költözését. Ám mindegyikőjüknek beletört a bicskája, mert mindenáron észak-keleten, Baskíria irányában keresték a megoldást, ahol nem is találhattak semmit.

Erre a hihetetlen ellentmondásra a mai napig nem született elfogadható magyarázat, Németh Gyula jóvoltából...

Létezik ugyanis egy teljesen hiteles, ősi derbenti forrás, a Derbendnáme, ami leírja, hogy a VI. században Hoszrau Anósírván szaszanida nagykirály Dagesztán területén felépítteti „Kicsi (!!!) Madzsar” és „Ulu Madzsar” városokat, amik önálló uralkodókkal rendelkeztek, és a Per­zsa Birodalom vazallusai voltak.

Azt a közismert tényt senki sem vitatja, hogy ugyanebben az időben, pontosan ugyanitt, az Északkelet-Kaukázusban létezett egy hun királyság.

- Mit bizonyít ez?
Azt, hogy mi, magyarok tényleg hunok vagyunk!

Ezt a történelmi jelentőségű, tudományosan minden oldalról tényszerűen alátámasztott felfedezést, a finnugor légvárat azonnal romba döntő hiányzó láncszemet teszi most közzé Mübariz Helilov azerbajdzsáni akadémikus és magyar munkatársa, NYITRAI SZABOLCS.

A szerzőpáros magyar történész tagja a kötet megírásához több mint három évet Azerbajdzsánban kutatott. A műben röviden megismertetik az olvasót a kaukázusi rokon nép történetével és kultúrájával is.

Az „ŐSMAGYAROK AZERBAJDZSÁNBAN” című ezen kiadványt a magyar őstörténet, a finnugor eredet, a kaukázusi rokon nép kultúrája és történelme irányt érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánljuk.

Ajánljuk még:

Lovasnomád birodalmak és városlakók.
A sztyeppei civilizáció.
Rejtélyek országa.
A hun nyelv szavai.
Tündérek kihalófélben 3 kötet - Hunoktól a hunzakutokig kutatóút Belső-Ázsiában.