Magyarország szíve vidéken van
Hámori József
Hámori József agykutatóval beszélget Mezei Károly - Magyarnak Lenni sorozat XLVIII. kötet
Könyv
Kairosz kiadó, 2008
Kairosz kiadó, 2008
120 oldal, Puha kötésű ragasztott egyéb kicsi méret
ISBN 9789636621933
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 1 500 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 1 500 Ft
Leírás
HÁMORI JÓZSEF (Fegyvernek, 1932. március 20.) Széchenyi-díjas magyar biológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 2002 és 2008 között alelnöke. Az idegrendszer és az idegelemek közötti kapcsolatok funkciós szerkezetének neves kutatója.
Munkássága jelentős az agyi idegek kutatása területén. 1992 és 1994 között a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektora. 1993–1994-ben a Magyar Rektori Konferencia elnöke. 1998 és 1999 között az Orbán-kormány első nemzeti kulturális örökség minisztere.
*
Vannak szerencsésebb birodalmak, például a kínai vagy a japán, ahol a nemzeti kultúra ma is része az oktatásnak és a nevelésnek.
Meg is lehet nézni, hogy milyen elképesztően gyors a kínaiak, a japánok és a kóreaiak technológiai fejlődése. Náluk alap a nemzeti kultúra.
A kínaiak például, Kung Fu-Ce nyomán, azt mondják, olyan iskolák kellenek, amelyek harmonikus személyiségeket képesek nevelni. Ehhez a természetes tantárgyakon kívül, mint amilyen az írás, olvasás, környezetismeret, történelem és újabban a természettudományok is, szükséges a zene, a tánc, a rajzkészség fejlesztése, valamint a költészet tanítása is.
Ez évezredek óta így van a kínai iskolákban, s az eredménye az, hogy a gyerekek, majd a felnőttek sokkal könnyebben tudnak alkalmazkodni a modern nyugati technológiákhoz, miközben megtartják és ápolják saját kultúrájukat is.
Talpára kell állítani a magyar oktatási rendszert ilyen szempontból is... (részlet a könyvből)
*
ÍZELÍTŐ A BESZÉLGETÉS TÉMÁIBÓL:
- Bartók Béla és Arany János emléke;
- A zene és a biológia mellett a történelem, mint kedvenc szakterület;
- A betelepültek magyarrá válni akarása és válása;
- Horthy Miklós és a neki kijáró elismerés elmaradása;
- Az agykutatás, az agy, mint a legtitokzatosabb és legkevésbé ismert szerve a testünknek;
- Miniszterként milyennek látta Magyarország reputációját külföldön?
- Magyarország, mint agyelszívó ország;
- Az Akadémia és a rendszerváltás;
- Az agykutatás eredményei beépülnek-e a pedagógiai gyakorlatba?
- Mi a nemzeti önérzet?
- I. Tóth Zoltán történész érdeme és halála;
- Melyik három dologra legbüszkébb a minisztersége idejéből?
- Kitörési pontok lehetnének a gyógyszeripar és a biotechnológia;
- a korábbi kommunista internacionalizmus és a mai globalizmus, mint egylényegű dolgok;
- Hogyan képzeli el Magyarország jövőjét évtizedek múlva?
*
A „Magyarország Szíve Vidéken van” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik szeretnék részletesebben is megismerni, hogy HÁMORI JÓZSEF agykutatóval miről beszélgetett MEZEI KÁROLY. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Munkássága jelentős az agyi idegek kutatása területén. 1992 és 1994 között a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektora. 1993–1994-ben a Magyar Rektori Konferencia elnöke. 1998 és 1999 között az Orbán-kormány első nemzeti kulturális örökség minisztere.
*
Vannak szerencsésebb birodalmak, például a kínai vagy a japán, ahol a nemzeti kultúra ma is része az oktatásnak és a nevelésnek.
Meg is lehet nézni, hogy milyen elképesztően gyors a kínaiak, a japánok és a kóreaiak technológiai fejlődése. Náluk alap a nemzeti kultúra.
A kínaiak például, Kung Fu-Ce nyomán, azt mondják, olyan iskolák kellenek, amelyek harmonikus személyiségeket képesek nevelni. Ehhez a természetes tantárgyakon kívül, mint amilyen az írás, olvasás, környezetismeret, történelem és újabban a természettudományok is, szükséges a zene, a tánc, a rajzkészség fejlesztése, valamint a költészet tanítása is.
Ez évezredek óta így van a kínai iskolákban, s az eredménye az, hogy a gyerekek, majd a felnőttek sokkal könnyebben tudnak alkalmazkodni a modern nyugati technológiákhoz, miközben megtartják és ápolják saját kultúrájukat is.
Talpára kell állítani a magyar oktatási rendszert ilyen szempontból is... (részlet a könyvből)
*
ÍZELÍTŐ A BESZÉLGETÉS TÉMÁIBÓL:
- Bartók Béla és Arany János emléke;
- A zene és a biológia mellett a történelem, mint kedvenc szakterület;
- A betelepültek magyarrá válni akarása és válása;
- Horthy Miklós és a neki kijáró elismerés elmaradása;
- Az agykutatás, az agy, mint a legtitokzatosabb és legkevésbé ismert szerve a testünknek;
- Miniszterként milyennek látta Magyarország reputációját külföldön?
- Magyarország, mint agyelszívó ország;
- Az Akadémia és a rendszerváltás;
- Az agykutatás eredményei beépülnek-e a pedagógiai gyakorlatba?
- Mi a nemzeti önérzet?
- I. Tóth Zoltán történész érdeme és halála;
- Melyik három dologra legbüszkébb a minisztersége idejéből?
- Kitörési pontok lehetnének a gyógyszeripar és a biotechnológia;
- a korábbi kommunista internacionalizmus és a mai globalizmus, mint egylényegű dolgok;
- Hogyan képzeli el Magyarország jövőjét évtizedek múlva?
*
A „Magyarország Szíve Vidéken van” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik szeretnék részletesebben is megismerni, hogy HÁMORI JÓZSEF agykutatóval miről beszélgetett MEZEI KÁROLY. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.