Gilgames — Agyagtáblák üzenete

• Az európai ősköltészet, a nemzeti eposzok, hősköltemények fontosságáról mindannyian tudunk - de vajon tudjuk-e azt is, hogy ezek mellett és előtt, testvérekként és példaképekként az asszír-babiloni költészet remekművei állnak?
• Hogy az Íliász-t és Odüsszeia-t megelőzte a Gilgames, az emberiség minden valószínűség szerint legelső nemzeti eposza?
• És hogy nemcsak az epika, hanem a líra azóta ezerféle változatban ismétlődő őshelyzeteit, ősbonyodalmait, őséletérzéseit is az ékírásos jelek által megőrzött, feledésbe merült akkád műalkotásokban kell keresnünk?
• Hogy gondolatainkat ennek a népnek a gondolkodói, érzéseinket e népnek a költői fejezték ki először?

Világirodalmi örökségünket, a Gilgames című sumér-akkád eposzt és az Agyagtáblák üzenete verseit - többek között Szabó Lőrinc és Weöres Sándor szemelvényei útján - teljes egészében először RÁKOS SÁNDOR ültette át magyar nyelvre, és tette irodalmunk és kultúránk közkincsévé.

Nem pusztán műfordítás, hanem a magyar költészet egyik csúcsteljesítménye is.

A Gilgames Eposz ismerete elengedhetetlen a Sumér-Magyar nyelvi és kulturális azonosság megállapításához.

A „GILGAMES” című ezen kiadványt az AGYAGTÁBLÁK ÜZENETE, a Sumér-Magyar nyelvi és kulturális azonosság megállapítása iránt érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánljuk.