A Vörös Oroszlán — Az örök élet itala

Szepes Mária, névváltozatok: Orsi Mária, Orsy Mária, Papír Mária, Papír Magda, született: Scherbak Magdolna, névváltozat: Scherbák (Budapest, Terézváros, 1908. december 14. – Budapest, 2007. szeptember 3.) magyar író, forgatókönyvíró, költő és színész. Írói álneve Orsi Mária, színészként Papír Magdaként szerepelt.

Műfaját tekintve fantasztikus regény, amelynek nem más a címe, mint a csodaszer neve, amely a halandókat halhatatlanná, de legalábbis hosszú életűvé tette és a kiválasztottakat pedig képessé tette arra, hogy az előző életeikre és cselekvéseikre emlékezzenek.

A történet főszereplője Hans Burger, a XVI. század első harmadában születik és más-más testben, más néven a XVIII. század végéig, a XIX. század elejéig él, de semmi bizonyosság nincsen arról, hogy ne élne ma is.

Hansot gyermekkorában a nagybátyja megfertőzi a bölcsek köve iránti vággyal. A nagybácsi halála után megszökik otthonról, vándorol, dolgozik, mígnem egy fogadóban megismerkedik egy emberrel, aki orvosnak mondja magát. Hans azonban gyanítja, hogy ő a beavatott.

A szolgálatába szegődik, az útjuk során nem tud ellenállni a vágynak, hogy a vörös port megszerezze. Megöli az idős embert, és a nyakában lévő zacskót elrabolja a porral. Vörösborban feloldva nagy adagot vesz be belőle. Szörnyű víziók, démonok, fájdalmak törnek rá, gyötrődik, kínlódik. Végül Brandenburg pincebörtönében végzi be a tönkrement életét. A lelkének gyötrelmes sodródása után születik újra.... Ötödik életének a végén köszön el tőle az olvasó.

Az egykor nagy vihart kavaró, és ma is különleges sorsot élő regény alaptémája egy elixír, az örök élet itala, maga a Prima Materia, amely halhatatlanná tesz, és megadja azt a képességet, hogy emlékezzünk az előző életeinkre. Olvasói immár több évtizede számolnak be ugyanazokról a tapasztalatokról: első olvasatban egy letehetetlen, négy évszázadot átfogó, izgalmas történetet látnak benne, később azonban beavatási kötetté alakul át számukra a mű, amely valójában az alkímia történetét és a keleti filozófia legmélyebb kulcsait rejti magában.

Amikor írni kezdtem, éppen az alkimisták érdekeltek a legjobban. Megragadott e kényszerűen bujkáló kísérletezők tragikus sorsa. Őket a pénzre, hatalomra éhes nagyurak éppúgy félreértették, mint a véres történelmünk valamennyi nagy elméjét. A mentális alkímia beavatottjainak sosem célja az aranycsinálás. Ők az emberi szellem arannyá szublimálását, saját lényük átformálását tekintik elsődlegesnek. Azon fáradoznak, hogy a lelkükben és a szellemükben létrejöjjön a Bölcsek Köve, az Iható Arany, az Örök Élet igazi elixírje.

A titkos tudományok útjára senki se lépjen rá vakmerően, mert ha egyszer elindult rajta, célhoz kell jutnia, különben elveszett...

Te, aki e könyv olvasásába kezdtél, ha végigolvasod és megérted, uralkodóvá vagy őrültté leszel. Ám tégy vele, amit akarsz - se megvetni, se elfelejteni nem fogod. Ha tiszta vagy, fáklya lesz előtted, ha erős vagy, fegyverré válik a kezedben, ha bölcs vagy, bölcsebbé leszel. Ha azonban romlott vagy, akkor ez a könyv a pokol tüzévé lesz benned; éles tőrként hatol át a lelkeden, s lelkiismeretedet a megbánás és örök nyugtalanság súlyával terheli meg.
(Eliphas Levy: Rituel de la Haute Magie)

Szepes Mária Alapítvány:

Célja az író teljes életművének gondozása, a még kiadatlan írásainak megjelentetése, szellemi értékeinek ébrentartása, módszertanának átadása és az Egyetemes Megismerés sokszínű áramlatainak támogatása. Az Alapítvány vezérfonala: Kutassuk együtt a feledés fátylait eloszlató öröklét üzeneteit.

A főnixmadár fölrepül:

A Vörös Oroszlán 1946-ban jelent meg először, Orsi Mária szerzői névvel, a Hungária kiadásában, kétezer példányban. Nem sokkal a megjelenése után, amikor a kiadókat is államosították, begyűjtötték a könyvet, mert felforgató és veszélyes műnek minősítették - minden példányát bezúzták, s negyven évig szerepelt a tiltott kötetek listáján. Íróját, a nem létező Orsi Máriát halálra keresték.

Hamvas Béla - aki ekkor a Széchenyi Könyvtárban dolgozott - valami csoda folytán meg tudott menteni négy példányt, amelyek közül egy kijutott Amerikába, hogy ott főnixmadárként feléledjen: Amikor azt hitték, hogy megölték a könyvemet, akkor kezdett el élni, - mondta Szepes Mária, és igaza lett. A mű első német kiadása 1947-ben látott napvilágot.

A Vörös Oroszlán 1984-ben született újjá, amikor a már Amerikában élő Püski Sándor publikálta New Yorkban, az eredeti kiadás alapján. Csak néhány becsempészett példány kerülhetett Magyarországra, ugyanis itthon még mindig tiltólistán volt a kötet. 1984-ben Kuczka Péter kijátszotta a cenzúrát, és kiadta rövidítve, fantasyként, a Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozatban.

Ma már szinte hihetetlennek tűnik: a rövidített változat 58 ezer példányban jelent meg, s a kultúrára éhes magyar közönség pillanatok alatt elkapkodta a példányokat.

A Vörös Oroszlán igazi feltámadása 1989-ben jött el, amikor végre teljességében jelenhetett meg a mű hazánkban is. Külföldön is többször publikálták különböző nyelveken, legtöbbször német (Der rote Löwe), illetve angol (The Red Lion) nyelvterületen. 1984-ben a Német Szövetségi Köztársaságban A Hónap Könyve lett, 1985-ben pedig a Lasswitz - alapítvány versenyén is helyezést kapott.

Abban az időben erről csak kevesen tudhattak a magyarok közül. Ma már spanyol, portugál, szlovák, olasz, cseh, román, orosz és szerb fordításait is több országban olvashatják.

„A Vörös Oroszlán” című ezen kiadványt az alcímnek megfelelően az örök élet itala kérdéskör iránt érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánljuk.