Erdélyi történetek
Benedek Elek
Könyv
Lazi kiadó, 2005
Lazi kiadó, 2005
228 oldal, Kemény kötésű fűzött A5 méret
ISBN 9789637138577
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 2 000 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 2 000 Ft
Leírás
A híres mesemondó Benedek Elek (Kisbacon, 1859. - Kisbacon, 1929.) a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.
1921-ben tért vissza szülőföldjére, a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet...
*
BENEDEK ELEK - népének és az édes anyaföldnek holtig hűséges szerelmese - bár korán elszakadt a falujától, mégis minden története az erdőzúgásos, vadgalamb-búgásos Erdővidéken gyökeredzik.
Nincs magyar író, aki testben-lélekben annyira rabja lett volna szülőfalujának, mint ő. Házat épített az ősi telken, melynek tégláit - saját szavai szerint - agyának és szívének vérével kevert mész ragasztja össze.
Földre földet szerzett körülötte, melynek minden barázdájában az ő véres verejtéke folydogál, s melyet a gyümölcs- és erdei fák ezreivel varázsolt paradicsomkertté.
Ha ráért pihenni, divatos fürdők helyett a falujába menekült, s az üdülése szénakaszálás, a szórakozása faültetés volt. Mikor pedig gyászos feketébe öltözött Erdővidék fölött az ég, és zsúfolt vonatok ontották a menekülők százezreit a fővárosba, ő is fölkerekedett élete párjával, s utaztak üres vonatokon, szembe a zsúfolt vonatokkal, biztos otthonból bizonytalan jövőbe: a szülőföldre.
Benedek Elek életművének java része szülőföldjét, Kisbacont, a hegyekkel övezett, újabban Baróti-medencének is nevezett Erdővidéket örökíti meg.
Ezzel találkozunk jelen elbeszéléskötetében is, amelyből az eszményített székely falu képe tárul elénk.
A népmesei tömörségű, poétikus, szimbólum gazdag írások többsége igazi fehér irodalom: szép, jó és igaz hármas egységéről, az örök értékek diadaláról, a havasokkal egybeforrt szívű székely ember mindennapjainak szakrális, transzcendens összetevőiről szól.
A kötetet Szondy György rövid összefoglalója zárja Benedek Elek munkásságáról.
*
Az „Erdélyi Történetek” című ezen kiadványt a Benedek Elek elbeszéléseit kedvelő, adott esetben a szülőföld iránti állandó vonzalom, az erdőzúgásos, vadgalamb búgásos táj szeretete, annak lírai megjelenítése iránt érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánljuk. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
1921-ben tért vissza szülőföldjére, a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet...
*
BENEDEK ELEK - népének és az édes anyaföldnek holtig hűséges szerelmese - bár korán elszakadt a falujától, mégis minden története az erdőzúgásos, vadgalamb-búgásos Erdővidéken gyökeredzik.
Nincs magyar író, aki testben-lélekben annyira rabja lett volna szülőfalujának, mint ő. Házat épített az ősi telken, melynek tégláit - saját szavai szerint - agyának és szívének vérével kevert mész ragasztja össze.
Földre földet szerzett körülötte, melynek minden barázdájában az ő véres verejtéke folydogál, s melyet a gyümölcs- és erdei fák ezreivel varázsolt paradicsomkertté.
Ha ráért pihenni, divatos fürdők helyett a falujába menekült, s az üdülése szénakaszálás, a szórakozása faültetés volt. Mikor pedig gyászos feketébe öltözött Erdővidék fölött az ég, és zsúfolt vonatok ontották a menekülők százezreit a fővárosba, ő is fölkerekedett élete párjával, s utaztak üres vonatokon, szembe a zsúfolt vonatokkal, biztos otthonból bizonytalan jövőbe: a szülőföldre.
Benedek Elek életművének java része szülőföldjét, Kisbacont, a hegyekkel övezett, újabban Baróti-medencének is nevezett Erdővidéket örökíti meg.
Ezzel találkozunk jelen elbeszéléskötetében is, amelyből az eszményített székely falu képe tárul elénk.
A népmesei tömörségű, poétikus, szimbólum gazdag írások többsége igazi fehér irodalom: szép, jó és igaz hármas egységéről, az örök értékek diadaláról, a havasokkal egybeforrt szívű székely ember mindennapjainak szakrális, transzcendens összetevőiről szól.
A kötetet Szondy György rövid összefoglalója zárja Benedek Elek munkásságáról.
*
Az „Erdélyi Történetek” című ezen kiadványt a Benedek Elek elbeszéléseit kedvelő, adott esetben a szülőföld iránti állandó vonzalom, az erdőzúgásos, vadgalamb búgásos táj szeretete, annak lírai megjelenítése iránt érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánljuk. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.