Az elittől a nómenklatúráig — Az intézményesített káderpolitika kialakulása Magyarországon (1945-1989)

Huszár Tibor szerző (Veresegyház, 1930. augusztus 20. - 2019. november 2.) Széchenyi-díjas magyar szociológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az értelmiségszociológia neves kutatója. 1983 és 1992 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szociológiai Intézete alapító igazgatója. 1990-ben rövid ideig országgyűlési képviselő.

Ez a könyve a szakmai és a kétkezi ember szempontjából egyaránt hiánypótló. A rendszerváltásig maga a rendszer akadályozta meg az ilyen káderpolitikával kapcsolatos információk kikerülését a nómenklatúrán kívülre; utána pedig nem adódott lehetőség ilyen jellegű kutatásra. Egészen mostanáig...

A kötet szerzője a magyar szocialista korszak, ezen belül főként a Kádár-kor politikai vezetőinek összetételét térképezi fel a szociológia módszereivel.

Kimutatja és megmagyarázza, milyen hátterű, milyen műveltségű, iskolázottságú rétegekből jöttek az „új elit”, a pártvezetés új nómenklatúrájának tagjai...

Mélyebb és átfogóbb elemzése azonban mindenféleképpen feltételez az átlagosnál nagyobb, szélesebb körű történelmi ismereteket az 1945 utáni magyarországi viszonyokról, a Rákosi-rendszerről, a Kádár-korszakról.

Huszár Tibor egy szerteágazó kutatás eredményeiből állította össze a könyvét, amely megpróbálja elénk tárni a nómenklatúra tagjainak hátterét, a megközelítőleg 2500-3000 embert számláló kört, akik a nómenklatúra tagjai voltak.

Megtudhatunk különböző statisztikai és iskolai végzettségekkel kapcsolatos adatokat, átlagéletkorokat, a kinevezések körülményeit. Elmagyarázza minden meghatározó esemény (a Rajk-per, ’56, a Kádár-rendszer konszolidációs folyamata, reformerek és neosztálinisták a ’70-es évek elején, stb.) hatását a nómenklatúrára, ezekből levonja a szükséges következtetéseket.

Elénk tárja a szocialista vezetés hibás következtetéseit, amelyek értelemszerűen hibás döntéseket eredményeztek, és megmutatja ezek hatását az új „elitre”.

Számos megdöbbentő adat és következtetés kerül a felszínre. Pl.: a nómenklatúrában szinte csak természetes fluktuáció volt, bekerülni csak „kihalás” útján lehetett. Külön fejezet foglalkozik az erőszakszervezetek elemzésével (HM, BM, pl. mennyire voltak iskolázottak/iskolázatlanok a fegyveres testületek vezetői).

„Az Elittől a Nómenklatúráig” című eme kiadványt a társadalmi mobilitás, a szociológia, az intézményesített káderpolitika, a Rákosi és a Kádár-kor személyügyi vonatkozású aspektusai és gyakorlata iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.

Ajánlott még:

A pokol malmai.
Az elittől a nómenklatúráig.
Kádár.
Restauráció vagy kiigazítás.
Bibó estéje.