Csanádi Imre költői világa I-II. kötet

ALFÖLDY JENŐ eme Csanádi-monográfia szerzője Csanádi Imre (1920-1991) költő, író, műfordító, balladagyűjtő; publicistát, a műfajokat és formákat az irodalom és a társmű­vé­szetek kapcsolat-rendszerében mutatja be. Élvezetesen tárgyalja a folklór tematikus és moti­vi­kus vonatkozásait. Magyar és világirodalmi analógiákkal mutatja be, hogy miként alakította ki a költő a maga sajátos nyelvét, hogyan szintetizálta a népi, a régi és a XX. századi nyelvet és formákat. Felvillantja az 1920 és 1991 között élt költő életművét befolyásoló kultúrtörténeti tényeket. Bemutatja a szülőföld kisvilágát, a családi környezetet s azt a hagyományrendszert, mely meghatározta Csanádi verseinek értékvilágát. Nyomon követi a kultúrpolitika változásait. Vizsgálja a ritmusrendszerek használatát s a szimultán vers újraformálását... A költészet, a költő és speciális nyelvezete iránt érdeklődőknek ajánlott.

Csanádi Imre (Zámoly, 1920. január 10. – Budapest, 1991. február 23.) költő, író, műfordító, balladagyűjtő; publicista, szerkesztő.

ALFÖLDY JENŐ a Csanádi-monográfia szerzője a költőt, a műfajokat és formákat az irodalom és a társmű­vé­szetek kapcsolat-rendszerében mutatja be.

Élvezetesen tárgyalja a folklór tematikus és moti­vi­kus vonatkozásait. Magyar és világirodalmi analógiákkal mutatja be, hogy miként alakította ki a költő a maga sajátos nyelvét, hogyan szintetizálta a népi, a régi és a XX. századi nyelvet és formákat.

Felvillantja az 1920 és 1991 között élt költő, irodalombúvár és szerkesztő életművét befolyásoló kultúrtörténeti tényeket. Bemutatja a szülőföld kisvilágát, a családi környezetet s azt a hagyományrendszert, mely meghatározta Csanádi Imre verseinek értékvilágát.

Empátiával mutatja be a kulturálódásban kitörési lehetőséget kereső falusi fiatalember erőfeszítéseit, katona- és hadifogolysorsát. Képet ad a kortársakhoz való viszonyáról. Kapcsolatot teremt Csanádi és a többiek között, Babitstól, Radnótitól, Weörestől Benjámin Lászlóig, Nagy Lászlótól, Juhász Ferenctől Csoóri Sándorig, Tornai Józsefig;

Csoórit gyakran tanúként idézi a közös szülőhelyről, Zámolyról szólva. Nyomon követi a kultúrpolitika változásait. Vizsgálja a ritmusrendszerek használatát s a szimultán vers újraformálását.

Nyomon követi a hadifogságban született verseket, az 1953-as megújulást, a társadalomkritikai és formai szempontból egyaránt jelentős műveket. Ismerteti és újragondolja a fontosabb kortársi kritikákat.

Vizsgálat alá veti a költő utolsó versciklusában, az Írott képek-ben a komplex esztétikai indíttatást. Együtt érvényesíti az elemzői pontosságot és az intuíciót.

*
A „Csanády Imre Költői Világa I-II.” című eme kiadványt a költészet, a költő és speciális nyelvezete iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, akik ebből a kötetből kívánják tanulmányozni a folklór tematikus és moti­vi­kus vonatkozásait, valamint azt, hogy a világirodalmi analógiákkal érzékeltetve miként alakította ki a maga sajátos nyelvét, hogyan szintetizálta a népi, a régi és a XX. századi nyelvet és formákat.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.