Mindörökké, Erdély — Szervátiusz Tiborral beszélget Szervátiusz Klára Magyarnak Lenni sorozat LI. kötet

SZERVÁTIUSZ TIBOR (Kolozsvár, 1930. július 26.) Kossuth-díjas magyar szobrászművész, Szervátiusz Jenő fia. Tanulmányait a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán végezte, ahol a mestere Vetró Artúr volt. 1971-1972-ben édesapjával közösen alkották Tamási Áron síremlékét. 1977-ben Magyarországra települt át a Securitate zaklatásai miatt.

Azt szokták mondani: a magyarok csak akkor fognak össze, akkor lehet őket felrázni, ha valami nagy tragédia éri a nemzetet.

A mi kultúránk Európában, de a világban is egy külön színfolt. Szépen ötvözi keleti örökségünket a nyugati törekvésekkel, hatásokkal. Ezt kell megőriznünk, felmutatnunk. Ez a mi igazi erőnk.

ÍZELÍTŐ A BESZÉLGETÉS TÉMÁIBÓL:

• Tamási Áron Erdély visszacsatolásakor mondott szavait soha sem felejtem el, „az igazságot is meg lehet szokni, mármint a románoknak. Horthy pedig békés életet, egyenrangúságot ígért mindenki számára”;
• A menasági nyarak gyermekkori élményei;
• Útjai gyakran visszavezettek Székelyföldre, Kalotaszegre, Moldvába;
• Nagyon tiltották, hogy a csángók közé magyarok menjenek, a csángóságot szerették volna elrománosítani;
• „Szeretem az erdélyi és a moldvai népdalokat, ez a legősibb zenei nyelve a magyarságnak, eredetünket visszaröpítik a távoli Keletre”;
• Az első tanító iskola maga Erdély volt, az erdélyi nép és a táj együtt;
• A diplomamunkájára, a kétméteres nagyságú ülő Ady szoborra mondták legyintve, hogy ez egy szifilitikus, alkoholista magyar költő. (Elvették a kedvét a folytatástól és dühében kalapáccsal szétverte);
• Az igazság helyreállt a szobrász és Ady viszonyában, 1968-ban elkezdte készíteni azt a portrét, amelyet ma mint andezit Adyt ismer a közönség;
• A nagy Dózsán négy éven át dolgozott;
• A Börtön, majd a Kolozsvári Krisztus;
• „A globalizmus nemcsak a művészetben, de mindenben arra törekszik, hogy züllesszen, romboljon. Erkölcsöt, értéket, szellemet, mindent”;
• Az Ősanya szobrok fából és fémből;
• A szobrok megszólaltatása zenével;
• Trianon árvái az elszakított területeken élő magyarok;
• Mi késztetett az első székely pieta megfaragására?

A „Mindörökké Erdély” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik szeretnék részletesebben is megismerni, hogy Szervátiusz Tibor szobrászművésszel miről beszélgetett Szervátiusz Klára.