Tíz szál gyertya-Fekete István-Könyv-Lazi-Magyar Menedék Könyvesház

Magyar Menedék Könyvesház

Részletes kereső
Fekete István - Tíz szál gyertya

Tíz szál gyertya

Fekete István

Könyv
Lazi kiadó, 2008
200 oldal, Kemény kötésű fűzött A5 méret
ISBN 9789632670126
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 2 500 Ft
Megtakarítás: 12%
Online ár: 2 200 Ft
Nincs készleten
1 2 3 4 5
5.0 (1 vélemény alapján)
Leírás
Fekete István szerző (Gölle, 1900. január 25. – Budapest, 1970. június 23.) író, számos ifjúsági könyv és állattörténet írója. Barátjával, Csathó Kálmánnal együtt az „erdész-vadász irodalom” legismertebb művelője. Jókai mellett, minden idők legolvasottabb magyar írója. Külföldön tíz nyelven, 12 országban jelentek meg a könyvei...
*
A életműsorozat ezen kötete először 1947 őszén, vagyis „a fordulat évé”-ben látott napvilágot, és a következő esztendő márciusától már a második kiadása került a könyvesboltokba.

Ez a fokozott érdeklődés feltűnően ütközik a bírálók véleményével, akik mindenekelőtt az elmélyült társadalomábrázolást hiányolták a „TÍZ SZÁL GYERTYÁBÓL”, amelyet alapvető fogyatékosságnak tartottak.

Az elbeszélésekben a gyökeres változások által inspirált aktualitást keresték, látszólag fel sem tételezve egy egészen másfajta időszerűséget. Nem ismerték fel vagy nem akarták - merték - felhívni arra a tündéri realizmusra a figyelmet, amely nemcsak olyannak láttatja a világot, mint amilyen, hanem amilyennek lennie kellene.

Az évtized első felének világháborús zaklatottsága után és az erőszakos politikai, társadalmi változtatások elszenvedőjeként a szerző a hit és a szeretet megtartó erejére kívánt emlékeztetni a „Tíz szál gyertya” elbeszéléseiben. Nem a múltat, hanem a magánélet hol fájdalmas, hol örömteli pillanatait idealizálta a privát szféra módszeres és mind hatékonyabb ellenőrzése idején.

A különösen kedvelt Gárdonyitól és Bársony Istvántól egyaránt örökölt mintának megfelelően - egy lehetséges esztendő március közepétől december közepéig tartó hónapjaihoz kötve - fűzte egymáshoz a kötet elbeszéléseit. Az addig következetesen hónap-, illetve évszakváltó kronológia ívét a nyolcadik gyertya története töri meg. Ez ugyanis nem elbeszélés a tündéri realizmus jegyében, hanem egy valóságos ostromnapló kötetbe illesztett részlete.

A budapesti harcok és az azt követő változások igazolták Fekete István félelmeit. A hazai kultúrát is egyre inkább a saját szándékai szerint átpolitizáló hatalom elutasította a hivatalos irányvonallal nem összeegyeztethető – leplezetlenül keresztény szemléletű és erkölcsiségű – értékrendjét. Korszerűtlennek és ezért a megváltozott világban érdektelennek bélyegezték.

Ehhez a „Tíz szál gyertya” ürügy lehetett, hiszen a fordulat évében Fekete István fel-fellobbanó gyertyákról írt, amelyek „imbolygó, puha fénye távoli naptárakra és boldogabb emberekre világít”.

A kötet címe életképekre utal; a tíz elbeszélés szereplője egy-egy gyertyaszál. A születés, a halál, az öröm, a bánat, a megszülető és elröppenő élet, a homályt és a sötétséget elsöprő fény jelképe, amely a történetek szereplői és a szerző életében is fel-fel lobban, hol képletesen, hol a valóságban is. Természetesen csak keretként szolgál, összefogva a különálló történeteket, de halvány és romantikus fényük jól megvilágítják az akkori társadalom visszásságait, az emberek gyengéit, a háború rémségeit és elembertelenítő hatását.

Ez a kötet nem olyan derűs, napfényes, mint a szerző korábbi regényei, hanem komoly, elgondolkoztató, örök emberi érzésekről, egyszerű kisvárosi emberekről és a problémáikról szól. Az enyhén fanyar, nosztalgikus kötet ezúttal nem a gyerekek olvasmánya; inkább az érettebb korosztály értheti és élvezheti.

A legszemélyesebb és egyben legmegrázóbb írás a kötetben egy valódi ostromnapló stilizált, irodalmiasított részlete, amelyben a hit dominál, és a racionális fejjel kizárólag reménytelennek ítélhető körülmények ellenére is megtartja a reményt. Ez miatt a novella miatt önmagában is érdemes elolvasni a kötetet, mert a megjelenése után hamarosan mellőzésre ítélték miatta Fekete István „Tíz szál gyertyáját”.

1946 után előbb tiltólistára, 1949-től pedig hosszú ideig teljesen ellehetetlenített helyzetbe került a szerzőnek a szocialista gondolkodás erőszakolt térnyerésekor már károsnak titulált „konzervatív” szemlélete miatt, aki a kötet címadójául választott, sorra csonkig égő gyertyákat egy letűnő korszak utolsó jelképeinek tekintett, amelyek éppúgy testesíthetik meg a paraszti-polgári világ emlékezetét, mint a templomok áhítatos, meghitt hangulatát.

*
A Lazi Kiadó gondozásában megjelent „Tíz Szál Gyertya” című ezen elbeszéléskötetet (amely inkább nevezhető novellafüzérnek), amelyben az első és az utolsó novellában egyazon gyertya világít Tóbiás János keresztelőjén és halálos ágyánál, az élet két végső szakasza - pillanata, a születés és a halál, valamint a közé beillesztett további nyolc írás iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, amelyek az emberi lét egyes állomásait követik nyomon, s mindegyiknél ott lobog egy kíváncsi gyertyaláng. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Vélemények
Szállítás és fizetés