Vilmos császár tévedése
Kovács Mihály
Könyv
2009
2009
68 oldal, Puha kötésű ragasztott
ISBN 9789635509959
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 700 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 700 Ft
Leírás
„A történelmi tárgyú munkákat - egyben nehezen meghatározható műfajú könyveket publikáló szerző meggyőződése, hogy a 20. századi Közép-Európa sanyarú sorsát, az itt élő népek megannyi szenvedését az Osztrák-Magyar Monarchia szétzúzása okozta (Rendezni végre közös dolgainkat).
Új művében még tovább megy - történelmi és műfaji tekintetben egyaránt. A Vilmos császár tévedése ugyanis arról szól, hogy az I. világháború kirobbantásában főképp az angoloknak és a franciáknak volt szerepük, a központi hatalmak nem akartak háborút, és amikor már belesodródtak, folyvást békét akartak kötni, ám az antant váltig ragaszkodott a győztes befejezéshez.
Műfaji tekintetben ez a könyv dramatikus történelmi esszé, amely négy felvonás több mint húsz jelenetében idézi fel a háború kitörésének diplomáciai előzményeit és a lezárás utáni rabló béke megszületésének körülményeit. A főbb szereplők - mint tézisfigurák - a maguk jellemvonásával testesítik meg hazájuk, kormányzatuk politikai törekvéseit, eszerint Ferenc József békeszerető uralkodó, legfőbb célja, hogy békében adja át hatalmát örökösének; a német Vilmos császár barátságos természetű katonaember, esze ágában sincs háborúskodni Oroszországgal vagy Angliával, ahová ráadásul rokoni szálak is fűzik; II. Miklós cár is jóakaratú ember, ám gyönge és befolyásolható (hiszen Raszputyin hatása alá kerül), hibát hibára halmoz, így Oroszország a káosz martalékává válik; minisztere, Szergej Juljevics Vitte is súlyos tévedések áldozata; mindazonáltal az orosz vezetésnek sincs ellenére a háború, mellyel levezethetőnek gondolja a szaporodó belső feszültségeket.
A valódi bűnös azonban az angol és a francia vezetés, az előbbi féktelen hatalomvágya miatt, az utóbbi könnyelműsége okán. Az I. világháború kitörése után néhány hónappal a központi hatalmak már önvédelemből harcolnak, és az 1919-es párizsi békekonferencián hatalmas veszteségeket kell elszenvedniük. Nem véletlen, hogy a szerző instrukciója szerint a békekonferencia jelenlétében a győztes hatalmak delegátusai sakál- és hiénafejes csuklyában ülnek a tárgyalóasztalnál.
Valamennyi - kronologikus rendben következő - jelenet rövid, pár soros tájékoztatóval, tényközlő bevezetővel kezdődik, ezután következnek az uralkodók, miniszterek, tábornokok, diplomaták, trónörökösök stb. párbeszédei, monológjai.
Kovács Mihály ezúttal is meggondolkodtató művet alkotott, amellyel lehet egyetérteni, lehet vitatkozni, de figyelmen kívül hagyni nem. A felhasznált irodalom jegyzékével és néhány archív képpel kiegészített mű természetesen nem igazi dráma, színpadon - vélhetően - előadhatatlan, de gondolatébresztő olvasmány a Közép-Európa sorskérdései iránt érdeklődők számára.”
(Könyvtári Intézet) A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Új művében még tovább megy - történelmi és műfaji tekintetben egyaránt. A Vilmos császár tévedése ugyanis arról szól, hogy az I. világháború kirobbantásában főképp az angoloknak és a franciáknak volt szerepük, a központi hatalmak nem akartak háborút, és amikor már belesodródtak, folyvást békét akartak kötni, ám az antant váltig ragaszkodott a győztes befejezéshez.
Műfaji tekintetben ez a könyv dramatikus történelmi esszé, amely négy felvonás több mint húsz jelenetében idézi fel a háború kitörésének diplomáciai előzményeit és a lezárás utáni rabló béke megszületésének körülményeit. A főbb szereplők - mint tézisfigurák - a maguk jellemvonásával testesítik meg hazájuk, kormányzatuk politikai törekvéseit, eszerint Ferenc József békeszerető uralkodó, legfőbb célja, hogy békében adja át hatalmát örökösének; a német Vilmos császár barátságos természetű katonaember, esze ágában sincs háborúskodni Oroszországgal vagy Angliával, ahová ráadásul rokoni szálak is fűzik; II. Miklós cár is jóakaratú ember, ám gyönge és befolyásolható (hiszen Raszputyin hatása alá kerül), hibát hibára halmoz, így Oroszország a káosz martalékává válik; minisztere, Szergej Juljevics Vitte is súlyos tévedések áldozata; mindazonáltal az orosz vezetésnek sincs ellenére a háború, mellyel levezethetőnek gondolja a szaporodó belső feszültségeket.
A valódi bűnös azonban az angol és a francia vezetés, az előbbi féktelen hatalomvágya miatt, az utóbbi könnyelműsége okán. Az I. világháború kitörése után néhány hónappal a központi hatalmak már önvédelemből harcolnak, és az 1919-es párizsi békekonferencián hatalmas veszteségeket kell elszenvedniük. Nem véletlen, hogy a szerző instrukciója szerint a békekonferencia jelenlétében a győztes hatalmak delegátusai sakál- és hiénafejes csuklyában ülnek a tárgyalóasztalnál.
Valamennyi - kronologikus rendben következő - jelenet rövid, pár soros tájékoztatóval, tényközlő bevezetővel kezdődik, ezután következnek az uralkodók, miniszterek, tábornokok, diplomaták, trónörökösök stb. párbeszédei, monológjai.
Kovács Mihály ezúttal is meggondolkodtató művet alkotott, amellyel lehet egyetérteni, lehet vitatkozni, de figyelmen kívül hagyni nem. A felhasznált irodalom jegyzékével és néhány archív képpel kiegészített mű természetesen nem igazi dráma, színpadon - vélhetően - előadhatatlan, de gondolatébresztő olvasmány a Közép-Európa sorskérdései iránt érdeklődők számára.”
(Könyvtári Intézet) A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.