A Rongyos Gárda harcai 1919-1939

Az önszerveződő (irreguláris) fegyveres csoport célja a Tanácsköztársaság ideje alatt a kommunistákkal szembeni ellenállás, a trianoni békeszerződésben Magyarországtól elvett Sopron környéki területek megtartása volt, de más területeket is vissza akart szerezni Magyarország számára.

Megakadályozták az osztrák reguláris hadsereget a vidék elfoglalásában, sőt a mai Burgenland területét elfoglalták, ahol kikiáltották a Lajtabánságot. Ez vezetett az 1921. december 14-16 közötti soproni népszavazás megtartásához.

A felkeléshez mintegy száz bosnyák és albán muszlim önkéntes is csatlakozott Durics Hilmi Huszein vezetése alatt. Közülük egy Ahmet nevű katona elesett az osztrákokkal vívott harcokban, így a nyugat-magyarországi felkelés mártírja lett.

A felkelők amellett radikális nézeteket is vallottak, Szabó József százados irataiból kitűnik, hogy még a félterrorista módszerektől sem riadtak vissza.

1938-ban az első bécsi döntést megelőzően a Rongyos Gárda újjászerveződött. Október első napjaiban mintegy ezer „rongyos” önkéntes szivárgott át a csehszlovák határon, hogy nyomást gyakoroljanak a csehszlovák kormányra és a nemzetközi közvéleményre. A gárdisták telefon- és távírókábelek elvágásával, katonai alakulatok elleni gerillaakciókkal keltettek riadalmat, majd észak felé vonultak és a baráti Lengyelországba mentek át.

A Rongyos Gárda tagjai döntő szerepet vállaltak az 1939. január 6-án Munkácsot ért támadás visszaverésében. A gyengén felfegyverzett „rongyosok” ekkor, a helyi lakosság és a rendőrség támogatásával verték vissza a Kárpátalján állomásozó csehszlovák haderő páncélosokkal indított támadását.

A Gárda tagjai közül (bosnyákok és magyarok) sokan küzdöttek 1944 körül Lengyelországban az ún. Honi Hadsereg oldalán a német nácik ellen! Ezt interpellációban egy nyilas magyar országgyűlési képviselő jelezte felháborodva a Kormányzónak.

Szerepét az ezredforduló után is túlértékelik, elsődlegesen a radikális jobboldali sajtóorgánumok, sőt a szélsőjobboldal is. A Gárda létszáma a burgenlandi felkelés idején csupán pár száz fő volt, amely ha a rendőri egységeket meghátrálásra kényszerítette, a nagyobb reguláris erőknek egyszerű gerillaharccal nem tudott volna ellenállni.

Ausztriában új hadsereg szerveződött meg, mint a kisantant államokban, ezért lett Burgenland a Gárda célpontja.

A Tanácsköztársaság ellen szerveződő antikommunista szervezetek és az ellenforradalmi kormányok támogatói közül sokan tagjai lettek a későbbi Rongyos Gárdának. Azonkívül nyilvánvaló, hogy a Gárda tevékenysége nem sok esetben volt legális, viszont a tetteiket (amelyek nem mind legálisak) a jobboldal hőstettként tiszteli.
(Forras: Wikipedia)

„A Rongyos Gárda Harcai 1919-1939” című ezen kiadványt az önszerveződő fegyveres csoport célja, a kommunistákkal szembeni ellenállása, a Sopron környéki területek megtartása, más területek visszaszerzésére irányuló törekvése, esetenként a félterrorista jellegű cselekedeteik, a nemzetközi közvéleményre való nyomásgyakorlásuk, Munkács védelméért folytatott harcaik és lengyelországi harcaik a nácik ellen stb. iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.

Ajánlott még:
A Rongyos Gárda Küzdelmei - Az erő útján.