A Brassai fekete templom Mátyás-kori címerei-Köpeczi Sebestyén József-Könyv-Nemzeti Örökség-Magyar Menedék Könyvesház

Magyar Menedék Könyvesház

Részletes kereső
Köpeczi Sebestyén József - A Brassai fekete templom Mátyás-kori címerei

A Brassai fekete templom Mátyás-kori címerei

Köpeczi Sebestyén József

VI. évfolyam 7. szám

Könyv
Nemzeti Örökség kiadó, 2004
22 oldal, Puha kötésű ragasztott A5 méret
ISBN 9786155242014
Státusz: Készleten
Szállítás: 1 munkanap
Átvétel: Azonnal
Bolti ár: 500 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 500 Ft
1 2 3 4 5
5.0 (1 vélemény alapján)
Leírás

Köpeczi Sebestyén József szerző (1878-1964) heraldikus, címerfestő, genealógus tanulmányokban dolgozta fel egyes erdélyi városok (Brassó, Kolozsvár) címereinek történetét. Erdély címertanának megismeréséhez ma is elengedhetetlenül fontosak a munkái. Brassó (románul Brașov), ma város Romániában. Az erdélyi szászok egykori központja. Erdély délkeleti részén, a Kárpát-kanyarban, a Barcasági-medencében, a Cenk hegy lábánál fekszik. A Fekete-templom 1383 és 1424 között épült, az egykori Magyarország legnagyobb temploma volt, eredetileg a Nagyboldogasszonynak volt szentelve. Déli kapuja felett Mátyás és Aragóniai Beatrix címere látható. A reformáció óta evangélikus templom. Sok vihart átélt, tisztes falainak sötét patinájáról nevezik fekete templomnak, amely a gót műstílus legkeletibb határköve. „A brassai szászok hatalmas művel jelezték a nyugati kultúra legszélső határát, büszkeséggel tekinthetnek a maiak és eljövendők az ősök eme monumentális alkotására...”

Köpeczi Sebestyén József szerző (Szék, /korábban Székakna, románul Sic, ma község Romániában, Kolozs megyében/ 1878. november 12. – Kolozsvár, 1964. december 27.). Heraldikus, címerfestő, genealógus. A neve előfordul Keöpeczi alakban is.

A monarchia összeomlása idején hadnagyként teljesített szolgálatot az Erdély területi épségéért küzdő Székely Hadosztályban. Hadifogolyként a brassói fellegvárban együtt raboskodott Márton Áron főhadnaggyal, tábori lelkésszel. Kiszabadulása után az előneve miatt Köpecre internálták, ahol korábban soha nem járt. 1921-ben I. Ferdinánd román király Bukarestbe hívta Románia államcímerének megtervezésére. A feladatot heraldikailag kifogástalan módon teljesítette...

Tanulmányokban dolgozta fel egyes erdélyi városok (Brassó, Kolozsvár) címereinek történetét. Erdély címertanának megismeréséhez ma is elengedhetetlenül fontosak a munkái.
*
Brassó (románul Brașov), ma város Romániában. Az erdélyi szászok egykori nagy központja, régen Brassó vármegye, ma Brassó megye székhelye. Brassópojána tartozik hozzá. Magyarországi testvérvárosa 1993 óta Győr.

Erdély délkeleti részén, a Kárpát-kanyarban, a Barcasági-medencében, a Cenk hegy lábánál fekszik. A Fekete-templom 1383 és 1424 között épült, az egykori Magyarország legnagyobb temploma volt, eredetileg a Nagyboldogasszonynak volt szentelve. Déli kapuja felett Mátyás és Aragóniai Beatrix címere látható. A reformáció óta evangélikus templom.
*

A brassai, ősi, evangélikus templom, melyet az időbarnította, sok vihart átélt, tisztes falainak sötét patinájáról neveznek fekete templomnak, a gót műstílusnak legkeletibb határköve.

„A brassai szászok hatalmas művel jelezték a nyugati kultúra legszélső határát, büszkeséggel tekinthetnek a maiak és eljövendők az ősök monumentális alkotására. Megilletődve köszöntjük az alkotást, mely félezer éve mutatja, hogy meddig terjedt az emberi lelkeknek a szép és nemes eszmék iránt való fogékonysága, s kegyelettel emlékezünk meg azokról, akik e művet Isten dicsőségére létrehozták.”

Itt e templom Hunyadi-címeres emlékeit ismertetjük és pedig a katedrával szemben levő színezett, kő, genealógiai címert és a déli bejárat feletti Mária freskó két festett címerét, a Mátyás-kori országcímert és Beatrix királyné címerét.

*
A Brassai fekete templom Mátyás-kori címerei” című eme kiadványt az 1927-ben Cluj-Kolozsvárott kiadott kötet, a fekete templom és címerei iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
*
Ajánlott még:

Mátyás király birodalma és Magyarország jövője.
A szkíta - magyar kontinuitás elméletének jogosultsága - a turáni szellem keretében.
Pogány szokások őseinknél.
Magyar mythológia.
A magyarok eredete.
Az ősmagyarok hitvilága.
A hunok története.
Az Árpádok története.
Magyarország pénzei az Árpádok korában.
A magyar rovásírás hiteles emlékei.
A magyar nép arca és jelleme.
Szumirok, szittyák, ősturánok.
Magyarországi népszokások.
A hunok három világbirodalma.
*

Erdély nevezetesebb családai.
A Csíksomlyói Kegyszobor története.
A középkori magyar címertan jelképezése.
A régi nemzetségek és a Szent király jobbágyai.
Magyar régiségek
Az ismeretlen népmese
Gaal György magyar népmese gyűjteménye I-II-III kötet egyben.
A Csíki székely krónika.
A magyar nemzet ősvallása.
A heraldika vezérfonala.
A parthus, hun-magyar scythákról.
Magyar mitológia.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Vélemények
Szállítás és fizetés