Régi idők tömlöcei
Mezey Barna
Büntetések, börtönök, bakók
Könyv
Rubicon kiadó, 2010
Rubicon kiadó, 2010
176 oldal, Kemény kötésű fűzött
ISBN 9789639839069
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 3 990 Ft
Megtakarítás: 7%
Online ár: 3 711 Ft
Leírás
A büntetés egyidős az emberi társadalommal.
Valamennyi emberi közösség alapvető érdeke ugyanis, hogy a belső kohézióját, tagjai szolidaritását bomlasztó, a belső rendjét veszélyeztető cselekedeteket korlátozza, elhárítsa, a sértőket büntesse, szankcionálja.
A társadalmi konfliktusok feloldása eredendően a jog feladata. E feladathoz a korok szerint rendelkezésre álló lehetséges eszközök között válogat.
Az emberek büntetése történetében kialakult, és a napjainkig ismert fegyvertár;
- a halálbüntetés,
- a testi fenyítés és csonkítás,
- a megszégyenítés,
- a vagyonbüntetés és
- a szabadságvesztés
„ötösfogatát” kínálja a hatalomgyakorlóknak.
A rendes főbüntetés a középkorban a halálbüntetés volt, amelyet csupán kiegészítettek a nyilvános végrehajtás keretében szervezett testi büntetések, a csonkítások, megbélyegzések, verések. A kezüket, fülüket, orrukat, ajkukat veszített, netán félholtra vert elítéltek szenvedéseihez igazodva maga a börtön is sanyargatóvá lett. Az abszolutizmus korának Európájában patakzott a vér a vesztőhelyeken, könyékig véresek voltak a bakók.
Bizonyos értelemben a büntetés-végrehajtás ilyen brutalizálódása nyitotta meg az utat a tömlöc korszerűsítése, a humanizálás előtt.
A rendszer kritikusai, a büntetőjog és a büntetési gyakorlat felülvizsgálatát követelő gondolkodók és politikusok, a humanisták és a felvilágosodás filozófusai a börtönben látták meg a halál- és testi büntetések ellenpontját, az új büntetésideál modelljét.
Ezzel kezdődött meg a szabadságvesztés humanizálásának diadalútja.
*
A „Régi Idők Tömlöcei” című ezen kiadványt a büntetések, börtönök, bakók gondolatkörök és témák iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, akik nem a megtorlásban, hanem az ésszerű humanizálásban gondolkodnak, a társadalomba való tudatos visszavezetés, az ún. reszocializáció eszközével. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Valamennyi emberi közösség alapvető érdeke ugyanis, hogy a belső kohézióját, tagjai szolidaritását bomlasztó, a belső rendjét veszélyeztető cselekedeteket korlátozza, elhárítsa, a sértőket büntesse, szankcionálja.
A társadalmi konfliktusok feloldása eredendően a jog feladata. E feladathoz a korok szerint rendelkezésre álló lehetséges eszközök között válogat.
Az emberek büntetése történetében kialakult, és a napjainkig ismert fegyvertár;
- a halálbüntetés,
- a testi fenyítés és csonkítás,
- a megszégyenítés,
- a vagyonbüntetés és
- a szabadságvesztés
„ötösfogatát” kínálja a hatalomgyakorlóknak.
A rendes főbüntetés a középkorban a halálbüntetés volt, amelyet csupán kiegészítettek a nyilvános végrehajtás keretében szervezett testi büntetések, a csonkítások, megbélyegzések, verések. A kezüket, fülüket, orrukat, ajkukat veszített, netán félholtra vert elítéltek szenvedéseihez igazodva maga a börtön is sanyargatóvá lett. Az abszolutizmus korának Európájában patakzott a vér a vesztőhelyeken, könyékig véresek voltak a bakók.
Bizonyos értelemben a büntetés-végrehajtás ilyen brutalizálódása nyitotta meg az utat a tömlöc korszerűsítése, a humanizálás előtt.
A rendszer kritikusai, a büntetőjog és a büntetési gyakorlat felülvizsgálatát követelő gondolkodók és politikusok, a humanisták és a felvilágosodás filozófusai a börtönben látták meg a halál- és testi büntetések ellenpontját, az új büntetésideál modelljét.
Ezzel kezdődött meg a szabadságvesztés humanizálásának diadalútja.
*
A „Régi Idők Tömlöcei” című ezen kiadványt a büntetések, börtönök, bakók gondolatkörök és témák iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, akik nem a megtorlásban, hanem az ésszerű humanizálásban gondolkodnak, a társadalomba való tudatos visszavezetés, az ún. reszocializáció eszközével. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.