Hunok a kaukázusban
Mübariz Helilov Nyitray Szabolcs
A kaukázusi kereszténység
Könyv
Szenzár kiadó, 2011
Szenzár kiadó, 2011
158 oldal, Puha kötésű ragasztott
ISBN 9789637014567
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 2 300 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 2 300 Ft
Leírás
Idehaza csak rendkívül felületesen vagy még névről sem ismert kaukázusi források bizonyítják a hunok és az ottani kereszténység történelmi kapcsolatát.
Sokan a belénk ültetett előítéleteknél fogva eleve úgy teszik fel magukban a kérdést, hogy miféle kötődése lehetne a hunoknak a kereszténységhez, mikor Atilla és népe köztudottan pogány volt...
Ez azonban csak az érem egyik oldala, mert a hunok története Atilla nagy király 453-ban bekövetkezett halála után is folytatódik és még évszázadokig nyomon követhető, csak egy másik színtéren, a néhai birodalom keleti felében, méghozzá az európai hunok igazi központjában, a Kaukázusban.
Az akadémikus történészeink által képviselt és finnugor prekoncepcióval átitatott jelenlegi magyar történettudomány számára Atilla halálával nagyjából a hunok története is lezártnak tekintendő.
Ez a döbbenetes felületesség azonban teljesen igazolhatatlan a részükről, mert a hunok Atilla utódnépeként visszaszorultak ugyan a Kaukázus, illetve a későbbi Kazária térségébe, viszont rendületlenül éltek tovább egészen a 722-es nagy arab invázióig.
Történelmük ezen idehaza szinte teljesen ismeretlen szakaszában hiteles helyi források és azokkal egybecsengő modern régészeti adatok bizonyítják, hogy a kaukázusi hunok tetemes része a VI. és VII. század folyamán Jézus követőjévé vált.
És hogy milyen kapcsolatunk van nekünk, magyaroknak ezzel a jelentős részben kereszténnyé lett, de a finnugorista akadémikusaink által eltűntnek nyilvánított kaukázusi hun és szabír népességgel, azt a legújabb bizonyítékok egész láncolata világítja meg ebben a könyvben.
MÜBARIZ HELILOV régész és történész, az Azerbajdzsán Nemzeti Tudományos Akadémia Néprajzi és Régészeti Osztályának kutatója és magyar munkatársa, a Miskolci Egyetemen végzett történész NYITRAY SZABOLCS ez alkalommal is olyan művel jelentkeztek, ami idővel megkerülhetetlenné válik a mindenkori magyar és nemzetközi történettudomány számára.
Előző, mérföldkőnek számító Ősmagyarok Azerbajdzsánban c. könyvükhöz hasonlóan ezúttal is olyan általuk feltárt tényadatok tucatjával egészítik ki az őstörténeti ismeretünket, amik jelentőségüknél fogva gyökerestül forgatják ki a magyar történelem táptalajából a már amúgy is „elkorhadt finnugor családfát”.
*
A „HUNOK A KAUKÁZUSBAN” című ezen kiadványt a kaukázusi kereszténység, a magyaroknak a kaukázusi hun és szabír népességgel való kapcsolata és az „elkorhadt finnugor családfa” iránt érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánljuk.
*
Ajánlott még:
Ősmagyarok Azerbajdzsánban.
Obrusánszky Borbála: Azerbajdzsán. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Sokan a belénk ültetett előítéleteknél fogva eleve úgy teszik fel magukban a kérdést, hogy miféle kötődése lehetne a hunoknak a kereszténységhez, mikor Atilla és népe köztudottan pogány volt...
Ez azonban csak az érem egyik oldala, mert a hunok története Atilla nagy király 453-ban bekövetkezett halála után is folytatódik és még évszázadokig nyomon követhető, csak egy másik színtéren, a néhai birodalom keleti felében, méghozzá az európai hunok igazi központjában, a Kaukázusban.
Az akadémikus történészeink által képviselt és finnugor prekoncepcióval átitatott jelenlegi magyar történettudomány számára Atilla halálával nagyjából a hunok története is lezártnak tekintendő.
Ez a döbbenetes felületesség azonban teljesen igazolhatatlan a részükről, mert a hunok Atilla utódnépeként visszaszorultak ugyan a Kaukázus, illetve a későbbi Kazária térségébe, viszont rendületlenül éltek tovább egészen a 722-es nagy arab invázióig.
Történelmük ezen idehaza szinte teljesen ismeretlen szakaszában hiteles helyi források és azokkal egybecsengő modern régészeti adatok bizonyítják, hogy a kaukázusi hunok tetemes része a VI. és VII. század folyamán Jézus követőjévé vált.
És hogy milyen kapcsolatunk van nekünk, magyaroknak ezzel a jelentős részben kereszténnyé lett, de a finnugorista akadémikusaink által eltűntnek nyilvánított kaukázusi hun és szabír népességgel, azt a legújabb bizonyítékok egész láncolata világítja meg ebben a könyvben.
MÜBARIZ HELILOV régész és történész, az Azerbajdzsán Nemzeti Tudományos Akadémia Néprajzi és Régészeti Osztályának kutatója és magyar munkatársa, a Miskolci Egyetemen végzett történész NYITRAY SZABOLCS ez alkalommal is olyan művel jelentkeztek, ami idővel megkerülhetetlenné válik a mindenkori magyar és nemzetközi történettudomány számára.
Előző, mérföldkőnek számító Ősmagyarok Azerbajdzsánban c. könyvükhöz hasonlóan ezúttal is olyan általuk feltárt tényadatok tucatjával egészítik ki az őstörténeti ismeretünket, amik jelentőségüknél fogva gyökerestül forgatják ki a magyar történelem táptalajából a már amúgy is „elkorhadt finnugor családfát”.
*
A „HUNOK A KAUKÁZUSBAN” című ezen kiadványt a kaukázusi kereszténység, a magyaroknak a kaukázusi hun és szabír népességgel való kapcsolata és az „elkorhadt finnugor családfa” iránt érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánljuk.
*
Ajánlott még:
Ősmagyarok Azerbajdzsánban.
Obrusánszky Borbála: Azerbajdzsán. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.