A tiszteletbeli köztársasági elnök — Pozsgai Imrével beszélget Mezei Károly - Magyarnak Lenni sorozat LXXXVI. kötet

POZSGAY IMRE (Kóny, 1933. november 26. – 2016. március 25.) magyar politikus, egyetemi tanár.

1990-ben rövid ideig az MSZP alelnöke. Az első szabad országgyűlési választáson a párt Bács-Kiskun megyei területi listájáról szerzett mandátumot, a MSZP-frakció vezetője lett. 1990 novemberében kilépett a pártból és a frakcióból is, és a 3. magyar köztársaság történetében mind a mai napig egyedüliként vissza is adta a mandátumát...

1991-ben Bíró Zoltánnal, az MDF első (ügyvezető) elnökével megalakította a Nemzeti Demokrata Szövetséget, melynek ügyvivője, majd elnöke lett. Az 1994-es országgyűlési választáson a párt nem érte el az 5%-os küszöböt. 1996-ban az NDSZ feloszlatta magát. 1995 és 1996 között a Magyar Egységért Mozgalom elnöke is volt.

1997-ben az MDF szakértője lett, annak képviselőjelöltje az 1998-as országgyűlési választáson.

A politikai színtéren 2005-ben jelent meg újra, amikor az Orbán Viktor által vezetett Nemzeti Konzultációs Testület egyik tagja lett.
1995 és 2000 között a Szent László Akadémia rektora, ill. 1996-tól 2001-ig az MVSZ elnökségi tagja volt.

1991-ben a Debreceni Egyetem politológia tanszékének egyetemi tanára lett, majd 2003-ban a Károli Gáspár Református Egyetemen tanított, egyetemi tanár...

POZSGAY IMRE szerint olyan nemzeti elkötelezettségű alkotmányt kell alkotni, amely visszaállítja az ezerévesnél hosszabb magyar államiság kontinuitását.

Aláhúzta továbbá, hogy az alkotmányban a magyar kultúrának, a magyar nyelvnek és a határon túli magyarságnak is meg kell jelennie. Vallom, hogy, akik meg tudják szerezni a magyar állampolgárságot, azok teljes jogú állampolgárok legyenek - jelentette ki.

Hozzátette: a trianoni trauma után 93 ezer négyzetkilométerre besuvasztott magyar államnak felelőssége van minden magyarért, és ezt az alkotmányban minden eddiginél határozottabban kell kifejezni.

ÍZELÍTŐ A BESZÉLGETÉS TÉMÁIBÓL:

• A PÁRT NONKONFORMISTÁJA;
• A kommunizmusba vetett hitében mik ingatták meg?
• Három érinthetetlen tabu volt: a munkásosztály hatalma, a marxista-leninista párt vezető szerepe, és a Szovjetunióval való baráti szövetség;
• Hogyan lett a kommunisták kvázi belső ellenzéke?
• Mire alapozta 1982-ben azt a kijelentését, hogy a szocializmusnak vége?
• Hogyan és mikor kezdődött az útja Lakitelek felé?
• Gondolt-e arra, hogy a szovjetek a csehszlovákiai „emberarcú” szocializmus kísérletét is eltapossák?
• A népfelkelés kijelentésével beírta magát a történelembe;
• A „négy igenes” népszavazás, mint politikai manipuláció;
• Kinek volt és nem volt köze a határnyitáshoz?
• A Nemzeti Demokrata Szövetség megalapítása;
• Mi a magyar: államiság, nyelv és kultúra;
• A kettős állampolgárság gondolatköre;
• A jobboldal baloldali tanácsadója;
• A demokrácia a legtöbb ember számára nem sokkal több, mint adósrabszolgaság, munkanélküliség, bizonytalanság;
• Hol tartanánk ma, ha 2002-ben nem bukik a FIDESZ?

„A Tiszteletbeli Köztársasági Elnök” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik azt szeretnék részletesebben is megtudni, hogy Pozsgay Imrével miről beszélgetett Mezei Károly.