A Halotti Beszéd mondattana

A Halotti beszéd és könyörgés a legkorábbi latin betűs magyar nyelvű szövegemlék. Keletkezése 1192 és 1195 közöttre tehető (III. Béla korában), egy latin nyelvű egyházi könyvben, az úgynevezett Pray-kódexben található. A magyar szöveg a 136. lapon maradt fenn. Első felfedezését Schier Xystusnak tulajdonítják, ez azonban vitatott. Nyilvánosan elsőként Pray György jezsuita szerzetes számolt be róla, egy hétsoros szemelvényt tett közzé. Pray átadta a szöveget rendtársának, Sajnovics Jánosnak, aki épp a lapp-magyar nyelvrokonságra keresett bizonyítékokat. Teljes szövegét ő publikálta 1771-ben. A szöveg eredetijét jelenleg az Országos Széchényi Könyvtár őrzi. Eme kiadvány a legkorábbi latin betűs magyar nyelvű szövegemlék, annak keletkezése, felfedezése, publikálása iránt érdeklődőknek ajánlott.

A Halotti beszéd és könyörgés a legkorábbi latin betűs magyar nyelvű szövegemlék.

Keletkezése 1192 és 1195 közöttre tehető (III. Béla korában), egy latin nyelvű egyházi könyvben, az úgynevezett Pray-kódexben található. A magyar szöveg a 136. lapon maradt fenn.

Első felfedezését Schier Xystusnak tulajdonítják, ez azonban vitatott.

Nyilvánosan elsőként Pray György jezsuita szerzetes számolt be róla, egy hétsoros szemelvényt tett közzé.

Pray átadta a szöveget rendtársának, Sajnovics Jánosnak, aki épp a lapp-magyar nyelvrokonságra keresett bizonyítékokat. Teljes szövegét ő publikálta 1771-ben.

A szöveg eredetije jelenleg az Országos Széchényi Könyvtárban van.

*
„A HALOTTI BESZÉD MONDATTANA” című eme kiadványt a legkorábbi latin betűs magyar nyelvű szövegemlék, annak keletkezése, felfedezése, publikálása iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.