Visszatér a Délvidék 1941 — Magyar-délszláv viszony és a visszacsatolás

Hetven évvel ezelőtt, 1941 áprilisában foglalta vissza honvédségünk az 1918. november elején megszállt, majd a trianoni diktátum által elcsatolt Bácskát, valamint a Drávaszöget, Muraközt és Muramelléket - összefoglaló nevén a Délvidéket.

Tanulmánykötetünkkel ennek az eseménynek szeretnénk emléket állítani.

Magyarország 1941. április 11-én kezdte meg a Délvidék visszacsatolását, azt követően, hogy Németország április 6-án megtámadta Jugoszláviát, majd április 10-én Horvátország proklamálta az önállóságát.

Így az akkori magyar politikai elit és a mai történészek egy részének értelmezése szerint Magyarország nem szegte meg az 1940. december 12-én kötött örök barátsági egyezményt, mivel a támadás azután történt, hogy az a Jugoszlávia, amellyel Magyarország az egyezményt kötötte, már megszűnt létezni.

A kérdés viszont nem volt egyértelmű. Teleki Pál miniszterelnök számára megoldhatatlan dilemmát jelentett, és minden bizonnyal ez vezetett az április 3-i öngyilkosságához.

A jugoszláv légierő még jóval a magyar csapatok előtt, 1941. április 6-án és 7-én több támadást intézett Pécs, Szeged és más magyar városok ellen. A magyar légvédelem több gépet lelőtt, a Pécset támadó 14 jugoszláv bombázóból csupán 1 tért vissza támaszpontjára.

Az Adolf Hitler által április 12-én aláírt „ideiglenes” felosztási dokumentum szerint a németeken és a magyarokon kívül Olaszország és Bulgária is jugoszláv területekhez jutott.

Magyarország előzetes követelése ellenére sem kapta vissza teljes korábbi délvidéki területeit: Magyarországhoz került vissza a Bácska, a Baranyai háromszög, a Muravidék és a Muraköz, a Nyugat-Bánát azonban német ellenőrzés alatt maradt.

Horthy Miklós kormányzó parancsára a délvidéki területek közigazgatásának feje Werth Henrik honvéd vezérkari főnök lett 1941 szeptemberéig. Werth Henrik tábornok felmentése után Boldogfai Farkas Endre 1942 végéig a visszacsatolt területek katonai közigazgatását irányította. Utóda Szombathelyi Ferenc lett.

A Magyarország által visszafoglalt 11 601 km² területnek 1,145 millió lakosa volt, ebből 301 000 magyar, 243 000 szerb, 220 000 horvát, 197 000 német, 80 000 szlovén, 15 000 ruszin és 15 000 zsidó.

A „Visszatér a Délvidék” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik ennek a könyvnek a forgatásával és az események felidézésével szeretnének méltóan emlékezni arra a magyar szíveket megdobogtató eseményre, hogy hetven évvel ezelőtt foglalta vissza honvédségünk a megszállt, majd a trianoni békediktátum által elcsatolt Bácskát, valamint a Drávaszöget, a Muraközt és Muramelléket, azaz a Délvidéket.

Ajánljuk még mellé az alábbi fontos hiánypótló köteteket:

Magyar tragédia 1944-1947 album.
Az őrvidéki magyarság sorsa 1922-1945.
Trianoni menyecske - Szórványlétünk a Kárpát- medencében.
Akácok alatt.
Délvidéki magyar útikönyv.
Zentán történt '44-ben.
Fejezetek a rácjárások történetéből.

Román véderő Magyarország ellen.
Balkáni birodalom.
Szabadkőművesek Trianon előtt.
Visszatér a Délvidék 1941.
Tűzzel-vassal a hazáért.
Vörösterror Szolnokon.
Nem (csak) Erdély volt a tét.
Mária román királynő párizsi követsége-1919.
Harcoló szabadkőművesség.
Eltévedt hősök.
Sárréti sasok.
Évtizedeim a titkosszolgálatnál.
Küzdelem a kommunizmus ellen.
Politizáló szabadkőművesség.
Molnár Tamás 3 könyve együtt kedvezőbben.