A visszatért Erdély 1940-1944
Ablonczy Balázs
Könyv
Jaffa kiadó, 2011
Jaffa kiadó, 2011
280 oldal, Kemény kötésű fűzött
ISBN 9789639971608
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 3 150 Ft
Megtakarítás: 7%
Online ár: 2 930 Ft
Leírás
A magyar történetírásban az elmúlt tíz évben indultak el olyan kutatások, amelyek ennek a A magyar történetírásban az elmúlt tíz évben indultak el olyan kutatások, amelyek ennek a négy évnek a történetét igyekeznek feltárni, új megközelítéseket alkalmazva, feldolgozva romániai és magyar levéltárak dokumentumait és más forrásait.
Ez a könyv az első kísérlet arra, hogy a korábbi rögzültségektől mentesen, az eddig publikált és nem publikált kutatásokra, valamint a magyar levéltárakban fellelhető szép számú dokumentumra támaszkodva magyarázatot leljünk arra: miképpen lett újra magyar Észak-Erdély, hogyan próbálta a magyar kormányzat átforálni magyar nemzeti térré, megtartani, és végül hogyan veszett el újra.
A román történetírást folyamatosan foglalkoztatta az észak-erdélyi magyar fennhatóság kérdése. A román historiográfiában ugyanakkor kevés figyelmet kaptak a korszak társadalmi mozgásai, a menekültkérdés, a csaknem egymillió erdélyi román életkörülményei, a propaganda kérdései, a nagyhatalmak szándékai vagy a magyar-román viszony valós természete.
A magyar történettudomány egészen a legutóbbi időkig feltűnően szemérmes volt a területek visszacsatolási időszakának bemutatásában.
Idézet a szerzőtől:
Sokszor elhangzó állítás főleg az évfordulók környékén születő publicisztikákban, hogy a trianoni békeszerződés a magyarság és Magyarország sorsát alapvetően befolyásoló tragikus esemény, amelynek következményei mind a mai napig velünk élnek.
Ennek a kijelentésnek az igazságtartalmával nehéz vitatkozni, talán nem is kell. Az alábbiakban a békeszerződés történeti hátterének, társadalmi percepciójának elemzésére teszek kísérletet, néhány önkényesen megválasztott szempontból. Gondolatmenetemnek szükségképpen lesznek hiányosságai is.
Fontos volna például többet tudnunk Trianon gazdasági következményeiről, a problémakör kifejtésére azonban nem vállalkozhatom.
Meglehet, néhány kijelentés sarkos lesz és sértő, némely megállapítás személyes és túlzó. Éppen ezért szükségesnek tartom leszögezni: nem vagyok elfogulatlan szemlélő.
Családomban mindkét ágon megtalálhatók Trianon kárvallottjai, olyanok, akik odaát maradtak, vagy akiknek el kellett jönniük. Az ő történetük, elbeszéléseik - társulva a hetvenes évektől akár havi rendszerességgel a szüleimmel tett erdélyi utak élményéhez - a pályaválasztásomat alapvetően befolyásolták.
Mestereim, olvasmányaim, tanulmányaim mellett ez az áttételes Trianon-élmény tette, hogy a legszubjektívebb tudományágat választottam: történésznek álltam.
*
„A Visszatért Erdély” című ezen kiadványt az 1940-től 1944-ig tartó négy év történetének feltárása iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, akik ebből a kötetből nyomon követhetik, hogy miképpen lett újra magyar Észak-Erdély, hogyan próbálta a magyar kormányzat átformálni újra nemzeti térré, megtartani, és végül hogyan veszett el újra.négy évnek a történetét igyekeznek feltárni, új megközelítéseket alkalmazva, feldolgozva romániai és magyar levéltárak dokumentumait és más forrásait.
Ez a könyv az első kísérlet arra, hogy a korábbi rögzültségektől mentesen, az eddig publikált és nem publikált kutatásokra, valamint a magyar levéltárakban fellelhető szép számú dokumentumra támaszkodva magyarázatot leljünk arra: miképpen lett újra magyar Észak-Erdély, hogyan próbálta a magyar kormányzat átforálni magyar nemzeti térré, megtartani, és végül hogyan veszett el újra.
A román történetírást folyamatosan foglalkoztatta az észak-erdélyi magyar fennhatóság kérdése. A román historiográfiában ugyanakkor kevés figyelmet kaptak a korszak társadalmi mozgásai, a menekültkérdés, a csaknem egymillió erdélyi román életkörülményei, a propaganda kérdései, a nagyhatalmak szándékai vagy a magyar-román viszony valós természete.
A magyar történettudomány egészen a legutóbbi időkig feltűnően szemérmes volt a területek visszacsatolási időszakának bemutatásában.
Idézet a szerzőtől:
Sokszor elhangzó állítás főleg az évfordulók környékén születő publicisztikákban, hogy a trianoni békeszerződés a magyarság és Magyarország sorsát alapvetően befolyásoló tragikus esemény, amelynek következményei mind a mai napig velünk élnek.
Ennek a kijelentésnek az igazságtartalmával nehéz vitatkozni, talán nem is kell. Az alábbiakban a békeszerződés történeti hátterének, társadalmi percepciójának elemzésére teszek kísérletet, néhány önkényesen megválasztott szempontból. Gondolatmenetemnek szükségképpen lesznek hiányosságai is.
Fontos volna például többet tudnunk Trianon gazdasági következményeiről, a problémakör kifejtésére azonban nem vállalkozhatom.
Meglehet, néhány kijelentés sarkos lesz és sértő, némely megállapítás személyes és túlzó. Éppen ezért szükségesnek tartom leszögezni: nem vagyok elfogulatlan szemlélő.
Családomban mindkét ágon megtalálhatók Trianon kárvallottjai, olyanok, akik odaát maradtak, vagy akiknek el kellett jönniük. Az ő történetük, elbeszéléseik - társulva a hetvenes évektől akár havi rendszerességgel a szüleimmel tett erdélyi utak élményéhez - a pályaválasztásomat alapvetően befolyásolták.
Mestereim, olvasmányaim, tanulmányaim mellett ez az áttételes Trianon-élmény tette, hogy a legszubjektívebb tudományágat választottam: történésznek álltam.
*
„A VISSZATÉRT ERDÉLY” című ezen kiadványt az 1940-től 1944-ig tartó négy év történetének feltárása iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, akik ebből a kötetből nyomon követhetik, hogy miképpen lett újra magyar Észak-Erdély, hogyan próbálta a magyar kormányzat átformálni újra nemzeti térré, megtartani, és végül hogyan veszett el újra. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Ez a könyv az első kísérlet arra, hogy a korábbi rögzültségektől mentesen, az eddig publikált és nem publikált kutatásokra, valamint a magyar levéltárakban fellelhető szép számú dokumentumra támaszkodva magyarázatot leljünk arra: miképpen lett újra magyar Észak-Erdély, hogyan próbálta a magyar kormányzat átforálni magyar nemzeti térré, megtartani, és végül hogyan veszett el újra.
A román történetírást folyamatosan foglalkoztatta az észak-erdélyi magyar fennhatóság kérdése. A román historiográfiában ugyanakkor kevés figyelmet kaptak a korszak társadalmi mozgásai, a menekültkérdés, a csaknem egymillió erdélyi román életkörülményei, a propaganda kérdései, a nagyhatalmak szándékai vagy a magyar-román viszony valós természete.
A magyar történettudomány egészen a legutóbbi időkig feltűnően szemérmes volt a területek visszacsatolási időszakának bemutatásában.
Idézet a szerzőtől:
Sokszor elhangzó állítás főleg az évfordulók környékén születő publicisztikákban, hogy a trianoni békeszerződés a magyarság és Magyarország sorsát alapvetően befolyásoló tragikus esemény, amelynek következményei mind a mai napig velünk élnek.
Ennek a kijelentésnek az igazságtartalmával nehéz vitatkozni, talán nem is kell. Az alábbiakban a békeszerződés történeti hátterének, társadalmi percepciójának elemzésére teszek kísérletet, néhány önkényesen megválasztott szempontból. Gondolatmenetemnek szükségképpen lesznek hiányosságai is.
Fontos volna például többet tudnunk Trianon gazdasági következményeiről, a problémakör kifejtésére azonban nem vállalkozhatom.
Meglehet, néhány kijelentés sarkos lesz és sértő, némely megállapítás személyes és túlzó. Éppen ezért szükségesnek tartom leszögezni: nem vagyok elfogulatlan szemlélő.
Családomban mindkét ágon megtalálhatók Trianon kárvallottjai, olyanok, akik odaát maradtak, vagy akiknek el kellett jönniük. Az ő történetük, elbeszéléseik - társulva a hetvenes évektől akár havi rendszerességgel a szüleimmel tett erdélyi utak élményéhez - a pályaválasztásomat alapvetően befolyásolták.
Mestereim, olvasmányaim, tanulmányaim mellett ez az áttételes Trianon-élmény tette, hogy a legszubjektívebb tudományágat választottam: történésznek álltam.
*
„A Visszatért Erdély” című ezen kiadványt az 1940-től 1944-ig tartó négy év történetének feltárása iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, akik ebből a kötetből nyomon követhetik, hogy miképpen lett újra magyar Észak-Erdély, hogyan próbálta a magyar kormányzat átformálni újra nemzeti térré, megtartani, és végül hogyan veszett el újra.négy évnek a történetét igyekeznek feltárni, új megközelítéseket alkalmazva, feldolgozva romániai és magyar levéltárak dokumentumait és más forrásait.
Ez a könyv az első kísérlet arra, hogy a korábbi rögzültségektől mentesen, az eddig publikált és nem publikált kutatásokra, valamint a magyar levéltárakban fellelhető szép számú dokumentumra támaszkodva magyarázatot leljünk arra: miképpen lett újra magyar Észak-Erdély, hogyan próbálta a magyar kormányzat átforálni magyar nemzeti térré, megtartani, és végül hogyan veszett el újra.
A román történetírást folyamatosan foglalkoztatta az észak-erdélyi magyar fennhatóság kérdése. A román historiográfiában ugyanakkor kevés figyelmet kaptak a korszak társadalmi mozgásai, a menekültkérdés, a csaknem egymillió erdélyi román életkörülményei, a propaganda kérdései, a nagyhatalmak szándékai vagy a magyar-román viszony valós természete.
A magyar történettudomány egészen a legutóbbi időkig feltűnően szemérmes volt a területek visszacsatolási időszakának bemutatásában.
Idézet a szerzőtől:
Sokszor elhangzó állítás főleg az évfordulók környékén születő publicisztikákban, hogy a trianoni békeszerződés a magyarság és Magyarország sorsát alapvetően befolyásoló tragikus esemény, amelynek következményei mind a mai napig velünk élnek.
Ennek a kijelentésnek az igazságtartalmával nehéz vitatkozni, talán nem is kell. Az alábbiakban a békeszerződés történeti hátterének, társadalmi percepciójának elemzésére teszek kísérletet, néhány önkényesen megválasztott szempontból. Gondolatmenetemnek szükségképpen lesznek hiányosságai is.
Fontos volna például többet tudnunk Trianon gazdasági következményeiről, a problémakör kifejtésére azonban nem vállalkozhatom.
Meglehet, néhány kijelentés sarkos lesz és sértő, némely megállapítás személyes és túlzó. Éppen ezért szükségesnek tartom leszögezni: nem vagyok elfogulatlan szemlélő.
Családomban mindkét ágon megtalálhatók Trianon kárvallottjai, olyanok, akik odaát maradtak, vagy akiknek el kellett jönniük. Az ő történetük, elbeszéléseik - társulva a hetvenes évektől akár havi rendszerességgel a szüleimmel tett erdélyi utak élményéhez - a pályaválasztásomat alapvetően befolyásolták.
Mestereim, olvasmányaim, tanulmányaim mellett ez az áttételes Trianon-élmény tette, hogy a legszubjektívebb tudományágat választottam: történésznek álltam.
*
„A VISSZATÉRT ERDÉLY” című ezen kiadványt az 1940-től 1944-ig tartó négy év történetének feltárása iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, akik ebből a kötetből nyomon követhetik, hogy miképpen lett újra magyar Észak-Erdély, hogyan próbálta a magyar kormányzat átformálni újra nemzeti térré, megtartani, és végül hogyan veszett el újra. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.