A szepesszombati Szent György-templom
Jankovics Marcell Méry Gábor
Könyv
Méry-ratio kiadó, 2011
Méry-ratio kiadó, 2011
312 oldal, Kemény kötésű fűzött A5 méret
ISBN 9788089286447
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 7 900 Ft
Megtakarítás: 7%
Online ár: 7 347 Ft
Leírás
Szepesszombat (szlovákul: Spišská Sobota) egyike a történelmi 16 szepesi városnak, ma Poprád város északkeleti településrésze az Eperjesi kerület Poprádi járásában, Szlovákiában. Nevét a szombati napokon tartott hetivásárairól kapta, előtagja pedig egykori vármegyei hovatartozására utal...
*
Szepesszombatot 1256 - ban IV. Béla király adománylevelében említik először Forum Sabbathe néven, de minden bizonnyal már a tatárjárás előtt is létezett. A várost a tatárjárás után németekkel telepítették be, ettől kezdve a leggazdagabb szepesi város volt.
1271-ben V. István király kiváltságokkal ruházta fel, 1380-tól hetipiacokat, 1567-től országos vásárokat is tarthatott. 1412-ben Zsigmond király más szepesi városokkal együtt Szepesszombatot is zálogba adta Lengyelországnak, így 360 évig oda tartozott. 1545-ben, 1682-ben és 1775-ben tűzvészek pusztították, amelyek után mindig meg tudott újulni.
1545-ben a város fele és templom tornya égett le, 1775-ben az egész város leégett, 14 lakos esett áldozatul a tűzvészben. Az ezt követő újjáépítés során nyerte el lényegében a mai formáját.
A XV. században Luther tanai kedvező táptalajra leltek a német lakosságban, amely 1880-ig többségben volt a településen. A XVII. században a védelmi rendszerét négy városkapuval bővítették. A város a XVII - XVIII. században élte virágkorát, amikor jómódú kézművesei céhekbe tömörültek. Nagy küzdelem folyt Szepesszombat, Poprád, Felka, Mateóc és Strázsa között az elsőségért.
A XIX. században a vezető gazdasági szerepet fokozatosan Poprád vette át. 1871 a vasútvonal megépülését követően ez a harc már csak Popráddal folyt, majd 1927-ben dőlt el végleg, amikor Poprád lett a járási székhely. 1910-ben 977 lakosából 422 szlovák, 319 német és 228 magyar volt.
A trianoni békeszerződés előtt Szepes vármegye Szepesszombati járásának székhelye volt. A háború után a település gyorsan fejlődött. 1921-ben 150, 1945-ben már 220 háza volt, a lakosság száma pedig 1050-ről 2500-ra nőtt. 1945-ben a várost Poprádhoz csatolták. A II. világháború után újabb városrész épült fel.
Szepesszombat legnagyobb értéke római katolikus temploma és a hozzá tartozó reneszánsz harangtorony. A Szent György nevére és napjára szentelt templom a város legrégebbi épülete, az orsó alakú, régi házakkal körülzárt főtéren áll. Nevét, egyben címszentjét, Sárkányölő Szent Györgyöt a városka német elnevezésének, Georgenbergnek köszönheti.
A korai középkorban a határ menti városok, melyek stratégiailag védhető helyre, dombra épültek, sokszor kapták legendás katonaszentekről a nevüket.
*
Ennek megfelelően „A Szepesszombati Szent György Templom” című eme kiadványt Szepesszombat legnagyobb értéke, a Szent György nevére és napjára szentelt római katolikus temploma, és a hozzá tartozó reneszánsz harangtorony, mint a város legrégebbi épülete iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
*
Szepesszombatot 1256 - ban IV. Béla király adománylevelében említik először Forum Sabbathe néven, de minden bizonnyal már a tatárjárás előtt is létezett. A várost a tatárjárás után németekkel telepítették be, ettől kezdve a leggazdagabb szepesi város volt.
1271-ben V. István király kiváltságokkal ruházta fel, 1380-tól hetipiacokat, 1567-től országos vásárokat is tarthatott. 1412-ben Zsigmond király más szepesi városokkal együtt Szepesszombatot is zálogba adta Lengyelországnak, így 360 évig oda tartozott. 1545-ben, 1682-ben és 1775-ben tűzvészek pusztították, amelyek után mindig meg tudott újulni.
1545-ben a város fele és templom tornya égett le, 1775-ben az egész város leégett, 14 lakos esett áldozatul a tűzvészben. Az ezt követő újjáépítés során nyerte el lényegében a mai formáját.
A XV. században Luther tanai kedvező táptalajra leltek a német lakosságban, amely 1880-ig többségben volt a településen. A XVII. században a védelmi rendszerét négy városkapuval bővítették. A város a XVII - XVIII. században élte virágkorát, amikor jómódú kézművesei céhekbe tömörültek. Nagy küzdelem folyt Szepesszombat, Poprád, Felka, Mateóc és Strázsa között az elsőségért.
A XIX. században a vezető gazdasági szerepet fokozatosan Poprád vette át. 1871 a vasútvonal megépülését követően ez a harc már csak Popráddal folyt, majd 1927-ben dőlt el végleg, amikor Poprád lett a járási székhely. 1910-ben 977 lakosából 422 szlovák, 319 német és 228 magyar volt.
A trianoni békeszerződés előtt Szepes vármegye Szepesszombati járásának székhelye volt. A háború után a település gyorsan fejlődött. 1921-ben 150, 1945-ben már 220 háza volt, a lakosság száma pedig 1050-ről 2500-ra nőtt. 1945-ben a várost Poprádhoz csatolták. A II. világháború után újabb városrész épült fel.
Szepesszombat legnagyobb értéke római katolikus temploma és a hozzá tartozó reneszánsz harangtorony. A Szent György nevére és napjára szentelt templom a város legrégebbi épülete, az orsó alakú, régi házakkal körülzárt főtéren áll. Nevét, egyben címszentjét, Sárkányölő Szent Györgyöt a városka német elnevezésének, Georgenbergnek köszönheti.
A korai középkorban a határ menti városok, melyek stratégiailag védhető helyre, dombra épültek, sokszor kapták legendás katonaszentekről a nevüket.
*
Ennek megfelelően „A Szepesszombati Szent György Templom” című eme kiadványt Szepesszombat legnagyobb értéke, a Szent György nevére és napjára szentelt római katolikus temploma, és a hozzá tartozó reneszánsz harangtorony, mint a város legrégebbi épülete iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.