Dzsingisz Kán hagyatéka

NYIKOLAJ SZERGEJEVICS TRUBECKOJ herceg (oroszul Николай Сергеевич Трубецкой, latin betűs nyelvekben általában Nikolai Trubetzkoy; Moszkva, 1890. április 16. – Bécs, 1938. június 25.) orosz nyelvész és történész, a prágai iskola és az alaki fonológia alapjainak lefektetője, a strukturális nyelvészet megalkotója.

Nevét főként a nyelvészeti körökben emlegetik. A nyelvészeti-történeti-etnográfiai kutatásai hozadékaként az orosz emigránsok körében elterjedt sajátos szellemi mozgalom, az ún. eurázsiaiság témakörében is meglehetősen önálló gondolatokat fogalmazott meg ebben a kötetben is:

• a kozmopolitizmus álarca mögé rejtett germán-latin etnocentrikus kultúrsovinizmusról,
• az ezt utánzó téves szlavofil mozgalomról, illetve
• e hamis nacionalizmusokkal szemben az igaz nacionalizmusról (Európa és az emberiség, Az igaz és hamis nacionalizmusról),
• a nyugatról jövő kulturális egyesítés keresztényietlen voltáról (Bábel tornya és a nyelvek összezavarása),
• az orosz államiság mongol gyökereiről (Dzsingisz kán hagyatéka), a hajdani Orosz Birodalom népeit egyesítő szovjet ideológiával szembeállított eurázsiai nacionalizmusról (Az összeurázsiai nacionalizmus),
• valamint az orosz kultúrán belüli nagy- és kisorosz, azaz nyugati vagy ukrán, illetve moszkvai törésvonalról (Az ukrán kérdés).

A jelen kötetben olvashatók Trubeckoj XX. századi húszas évekbeli esszéi, melyeket Pálfalvi Lajos utószava és Vlagyimir Szolovjov két rokon ideológiájú verse egészít ki a XIX. század végéről.

A forradalom utáni orosz emigráció ideológiai vitái iránt érdeklődők számára lehet kuriózum ez a küllemében is igényes kiadvány.

A fenti témáknak megfelelően a kötet tartalma:

• Európa és az emberiség;
• Az igaz és hamis nacionalizmusról;
• Bábel tornya és a nyelvek összezavarása;
• Dzsingisz kán hagyatéka;
• Az összeurázsiai nacionalizmus;
• Az ukrán kérdés;

Pálfalvi Lajos: Nyikolaj Szergejevics Trubeckoj lehetetlen eurázsiai küldetése;
FÜGGELÉK: Vlagyimir Szolovjov versei.

A „Dzsingisz Kán Hagyatéka” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik fogékonyak az 1917-es forradalom utáni orosz emigráció ideológiai vitáira, a szerző európai és orosz kultúrával kapcsolatos gondolatébresztő okfejtéseire, annak ellenére is, hogy eléggé sajátosak és egyediek, ahogy a szerző maga írja, „az európai műveltségű emberek többsége számára szinte organikusan befogadhatatlanok”.

Kitartó elemzést és intellektuális olvasásélményt kívánunk hozzá!