Régi magyar nagyasszonyok

Takáts Sándor a kötet szerzője irodalomtörténészként indult, de jelentős fordulatot hoztak életében azok az évek, amelyeket 1893 és 1903 között a bécsi udvari kamarai levéltárban töltött. A hatalmas levéltári anyag kimeríthetetlen forrás lett számára a múlt tanulmányozásához. Kutatásainak eredményeit történelmi esszékben írta meg: a török hódoltság korának életéről, az 1848 előtti évekről...
*
„Kies vidéken hatalmas vár romjai hirdetik a dicső múltat. Az egykoron nagy várból csak düledező falak maradtak ránk. Egy-egy pompás faragás, oszlopfő vagy relieftöredék az egész, amelyből a régi pompára és a művészi értékre lehet következtetni.

• De ki az, aki a csekély maradványból híven a szemünk elé varázsolja az egész várat?
• Ki tudná megmondani, hogy mi mindent rejtett az magában, s minő kincsek mentek ott veszendőbe?

A régi magyar családi élettel, a magyar asszonyok múltjával is így vagyunk. Krónikásaink csak egyikről másikról jegyeztek fel egy-egy megkapó tettet, a nagy magyar lélek egy-egy megnyilvánulását, de közelebbit semmit.

• Ebből a kevésből vajon hogyan világíthatók meg az illetők lelkivilágai?
• S ha meg is kíséreljük, vajon megfelel-e az a valóságnak?”

Takáts Sándor tanulságos és egyúttal szórakoztató írásaiban megsárgult levelek, elfeledett dokumentumok alapján rajzolja meg egy-egy nagyasszonyunk portréját, szívesen idézve föl az udvartartásukat és a házuk életét.

Kanizsai Dorottya, Bánffy Kata, Fánczy Borbála, Wesselényi Anna leveleiből a 16-17. század szokásairól - a kertészkedéstől a befőzésig, nemeslányok nevelésétől a fényes esküvőkig, a szorgos otthoni munkálkodástól a királyi udvarban tett látogatásokig - sok mindent megtudtunk, de ezek az írások tudósítanak arról is, hogy milyen hányatott volt a sorsa Zrínyi Ilonának vagy Koháry Juditnak, hogyan éltek Zrínyi Miklós lányai, Margit, Dorica és Kata.

Ez a kötet egy válogatás a szerző „Régi magyar asszonyok” (1907), „Régi idők, régi emberek” (1922), „Magyar nagyasszonyok” (1926) és „Emlékezzünk eleinkről” (1929) című munkáiból, a nagyobb ismétlődések elkerülésére néhol rövidítve.

*
A „Régi magyar nagyasszonyok” az alábbi TARTALOM szerint követhető nyomon:
• Nagyasszonyainkról;
• Zsófia hercegnő;
• Batthyányné Bánffy Kata;
• A devecseri Chron lányok;
• Fánchy Borbála;
• Svetkovics Kata;
• Zrínyi Margit;
• Batthyányné Zrínyi Dorica;
• Thurzó Ferencné Zrínyi Kata;
• Tegzes Borbála;
• Homonnai Györgyné;
• Homonnai Mária levelei II. Ferdinándhoz;
• Csákyné Wesselényi Anna;
• Batthyányné Lobkovitz Éva;
• Zrínyi Ilona Bécsben;
• Gróf Koháry Judit;
• A magyar klasszika-apácák volt pesti klastromának története;
• Szent Margit asszony öve;
• Asszonyaink a nemzeti eszmék szolgálatában;
• A kiadó jegyzete.

*
A „Régi Magyar Nagyasszonyok” című eme kiadványt a régi magyar családi élettel, a magyar nagyasszonyok múltjával ismerkedni akaró olvasóinknak ajánljuk, akik a sok dokumentum megismerésével erősíteni szeretnék a tudományos tisztánlátásukat, a kor mindennapjainak, a történelmi események emberi vetületeinek megismerésével a múlt titkainak feltárására, eleink életének megismerésére kívánják forgatni ezt a kötetet, amely rendkívül színes, egyben szórakoztató is...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.