Szkíta-magyar múltunk ragyogása

„Az elmúlt évszázadban sok új adattal gyarapodott a nemzetközi szkítakutatás. Orosz és nyugati régészek hatalmas, gazdag kurgánokat tártak fel Ázsia szívében, a Tarim-medencében pedig a kínaiak különleges múmiákra leltek, de a mezopotámiai térségből, valamint a Fekete-tenger környékéről is gazdag aranykincs látott napvilágot.

Számunkra az a legfontosabb, hogy a felbecsülhetetlen értékű szkíta kincsekben a mi régi hitvilágunk és népmesekincsünk köszön vissza. A keleti, így az ukrán, orosz, török, kazah, azerbajdzsáni, mongol, stb. kutatók elkezdték feltárni az ősi szkíta, hun népköltészet és hagyomány legkorábbi rétegét. Szerencsére sok kutató kezét nem kötötte meg a 19. században futószalagon gyártott nyelvészeti elmélet (indoeurópai vagy éppen a finnugor), így a keleti tudósok büszkén vállalják rokonságukat a sumérokkal, de az Indus-völgyi civilizációt létrehozó dravidákkal is.

Jelen kötetben csak mozaikszerűen villantom fel az elmúlt néhány év legújabb régészeti és történeti felfedezéseit, a keleti kutatók műveit, rámutatok a magyar őstörténet néhány fontos kérdésére, a magyarság ősi, kaukázusi szkíta és hun kapcsolatára. A könyvből az is kiderül, hogy a mi ősi civilizációnk kisugárzott az antik görög és mezopotámiai hitvilágra”.
(Obrusánszky Borbála ajánlója.)
*
A történelmi igazságok, tanulságos mesék az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

BEVEZETŐ;
• A NEVEK VALLOMÁSA;

• 1. FEJEZET: (A szkíták nyomai; Szkíta ősök a folyóközben; A hurrik városai; Mada, méd vagy madzsar? Szkíta város a hegyekben; Arkaim ősi városa, Hallstadt szkíta gyökerei; Sambala, a szkíta paradicsom; A koreai szarvas nyomában; Korea vasembere; Az etruszkok eredete; Az albán rejtély, Prométheusz kaukázusi mítosza; Akhilleusz szkíta volt? A szkíta erkölcsök romlásáról; A hagyomány védelmében; A szkíták fővárosa; A doni szkíták erődje; Tibeti kurgánsírok nyomában; A Kék-tó kurgánjai; Szkíta találmányok; Szkíta városok nyomában, Dák kincsek nyomában;)

• 2. FEJEZET: (Hun emlékek; Hun szállás dzsungáriában; A hunok keleti rokonai; Atilla családfája Kínában; Csicsi hunjai; Egy hun nemes sírja; Kabul hunjai; A fehér hunok országa; Kursz hun kincsei; Dengizik a Jalpug tónál; Volt-e gepida birodalom? Egy angliai kincs titka;)

• 3. FEJEZET: (Hun diaszpóra; Jünnan hun kapcsolatai; A hung-maül nép nyomában, Eltűnőben a kései hunok kastélya, Hunzák a hegyekben,)

• 4. FEJEZET: (A magyar őstörténet egyes történeti kérdései; Őshaza volt-e Magna Hungaria? A titokzatos Levédia; Csaba királyfi vándorlása; Kitalált népvándorlás; Onogurok-e a bolgárok? Etel Kuzu a bizánciaknál; Az őshonos székelyek, A székelyek feladata; A magyarok útja; Hungárok Svájcban; Anonymus szlovénjei; Göcseji hunok és avarok; A jó palócok eredete; Avaria a kilencedik században; Avarok Hellászban; Mosaburg kontra Zalavár; A besenyő mítosz lerombolása; Keleti rokonaink segítsége; Az első Nándorfehérvári győzelem; A morvák délen; Morávia lent, délen; Augsburg bosszúja; Gardézi madzsgarjai; Álmos kijevi udvara; Harc a varégok ellen; A magyar Királyság korai nevei; Vlachok: nem románok!)

• 5. FEJEZET: (Életmód; Az első lakókocsi; Ősi kemencénk nyomában; Boldogasszony étele; Szkíta-hun tejtermékek; A szkíták és a bor; Egy ősi étel nyomában; Ősi edényünk nyomában; Az avarok gúnyája; A hun kabóca; Rézkori lovas műveltség Botajban; Csodás hun lovak; Egy mitikus ókori ló nyomában; A lovasíjászat harctéri előnye; A hunok kutyája; Szürkemarha az Ordoszban? Határjelek és bálványok; a Nautilusz-csésze rejtélye; Ivócsanak vagy szertartási kellék?)

• 6. FEJEZET: (Ősi hitünk nyomában; A mennydörgés ura; Farkaskultusz hun módra; a tápláló csodaszarvas; A Hadúr tisztelete; Az Ég fiai; Szkíta istenek; A keresztény hadúr; Tor hun-magyar módra; Ősi napüdvözlet; Kurszán gyógyító erődje; a vízi tündérek hona; Varázslás és orvoslás; Újjáéledő bön hit; Tibeti agyafúrtak; A tavasz szent madara; A káromkodás beteggé tesz; Boldogasszony ágya;
*
Obrusánszky Borbála Anna szerző (Ózd, 1972. május 31.– ) történész, néprajzkutató, orientalista, nagykövet. Középiskolai tanulmányait a salgótarjáni Bolyai János Gimnáziumban végezte. 1997-ben szerzett diplomát az ELTE BTK történelem és mongol szakán. Ezt követően Mongóliában, a Mongol Nemzeti Egyetemen végezte posztgraduális tanulmányait. 2000-ben védte meg doktori disszertációját. 2000 óta több expedíción vett részt Mongóliában, Belső-Mongóliában és Ázsia más vidékein...

*
A „Szkíta-Magyar Múltunk Ragyogása” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik betekintést szeretnének kapni őseink páratlan civilizációs örökségébe, amely kiegészíti, sőt megerősíti a régi magyar történeti hagyományt, valamint tanulmányozni akarják a történelmi igazságokat, a tanulságos meséket.

Megjelent a könyv folytatása is Szkíta-hun régmúltból székely-magyar jövendő. címmel!
*
Ajánljuk mellé:

A magyar ősemlékezet és az Arvisura világkép.
Világkatasztrófák.
Történelmünk központi titkai.
Az időkód II. - Jézuspasszport.
Az időkód.
Az Időkód I-II. a két kötet egyben
Szumirok, szittyák, ősturánok.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.