Taposiris Magna Alexandriai magyar ásatások
Vörös Győző
1998-2004 (Egypt Excavation Society of Hungary)
Könyv
2012
2012
ISBN 9789632148861
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 8 900 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 8 900 Ft
Leírás
„A 20. századi kutatóknak sikerült közelebb kerülni Taposiris titkaihoz, de csak az egyes részletekhez.
Kutatónknak fel kellett dolgoznia az Isis-Osiris óegyiptomi mitológia Plotemaios-kori változatának, kultuszának, művészi ábrázolásainak fellelhető leírásait, s az ábrázolásokkal kapcsolatban valóságos ókori nyomozati anyagot hozott össze.
Egy példa: A Nílus Mozaikja az ókori Praneste szentélykörzetében egy namphaetum, később Isis - szentély padlója volt. Készítője Démétriosz, alexandrai művész, aki az uralkodójával Rómába emigrált Kr. e. 163-ban. Hányatott sorsú mozaikját – többször felszedték, átrendezték, az utóbbi időkig az ókori Egyiptom tájképi feldolgozásának tartották.
Vörös Győző egyiptológus, ókorkutató szellemesen bebizonyítja, hogy a kép nem délre tekintve a Nílus völgyét ábrázolja, hanem nyugatra tekintve a Földközi-tenger és a Mareótisz-tó közötti világot, vagyis az ő kutatásainak helyszínét. Felidézve a Ptolemaios-kori Khoiak-fesztivál eseményeit, azonosítja a környezet építményei közül az Osiris vonatkozású kőtornyot és az isis-temenoszt.”
*
„Ezt a mozaikot mindezidáig számos kutató igyekezett magyarázni, de az interpretációs kisérletek egymástól jelentősen eltérő eredményekre jutottak. Vörös Győző először meggyőző érvekkel igyekszik cáfolni a korábbi kutatók nézeteit, majd pedig hasonló körültekintéssel próbálja meg bizonyítani a saját véleményét: a mozaik tulajdonképp Alexandria környékét ábrázolja.
A bizonyítás legérdekesebb része az, amikor Taposiris Magna topográfiájának ismeretében szembesíti a mozaikon látható épületeket, azok elhelyezkedését a területen található romokkal és kimutatja, mégpedig minden kétséget kizáróan, hogy a mozaikon Taposiris Magna képe látható.
Ezzel nemcsak egy eddig sokat vitatott kép értelmezését sikerült megoldania, hanem egyszersmind egy váratlan segítséget kapott a további ásatásai folytatásához is: nem saját fantáziája és az építészet állnak rendelkezésére az egykori állapotok rekonstruálásához, hanem egy, az eredeti állapotot mutató kép is.
Ugyanakkor azt is el lehet mondani, hogy e mozaik esetében nagy vonalakban sikerült az alexandriai Démétriosz képének teljes történetét a keletkezésétől kezdve napjainkig nyomon követni, és nagy vonalakban rekonstruálni.
Ezzel ez a könyv nemcsak az építészettörténetnek, hanem a művészettörténetnek is igen nagy szolgálatot tett.”
*
A „Taporisis Magna Alexandriai Magyar Ásatások” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik az építészettörténetnek is, és a művészettörténetnek is egyaránt nagy szolgálatot tevő műben foglaltakat mélyebb kontextusban is szeretnék megismerni és tanulmányozni.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Kutatónknak fel kellett dolgoznia az Isis-Osiris óegyiptomi mitológia Plotemaios-kori változatának, kultuszának, művészi ábrázolásainak fellelhető leírásait, s az ábrázolásokkal kapcsolatban valóságos ókori nyomozati anyagot hozott össze.
Egy példa: A Nílus Mozaikja az ókori Praneste szentélykörzetében egy namphaetum, később Isis - szentély padlója volt. Készítője Démétriosz, alexandrai művész, aki az uralkodójával Rómába emigrált Kr. e. 163-ban. Hányatott sorsú mozaikját – többször felszedték, átrendezték, az utóbbi időkig az ókori Egyiptom tájképi feldolgozásának tartották.
Vörös Győző egyiptológus, ókorkutató szellemesen bebizonyítja, hogy a kép nem délre tekintve a Nílus völgyét ábrázolja, hanem nyugatra tekintve a Földközi-tenger és a Mareótisz-tó közötti világot, vagyis az ő kutatásainak helyszínét. Felidézve a Ptolemaios-kori Khoiak-fesztivál eseményeit, azonosítja a környezet építményei közül az Osiris vonatkozású kőtornyot és az isis-temenoszt.”
*
„Ezt a mozaikot mindezidáig számos kutató igyekezett magyarázni, de az interpretációs kisérletek egymástól jelentősen eltérő eredményekre jutottak. Vörös Győző először meggyőző érvekkel igyekszik cáfolni a korábbi kutatók nézeteit, majd pedig hasonló körültekintéssel próbálja meg bizonyítani a saját véleményét: a mozaik tulajdonképp Alexandria környékét ábrázolja.
A bizonyítás legérdekesebb része az, amikor Taposiris Magna topográfiájának ismeretében szembesíti a mozaikon látható épületeket, azok elhelyezkedését a területen található romokkal és kimutatja, mégpedig minden kétséget kizáróan, hogy a mozaikon Taposiris Magna képe látható.
Ezzel nemcsak egy eddig sokat vitatott kép értelmezését sikerült megoldania, hanem egyszersmind egy váratlan segítséget kapott a további ásatásai folytatásához is: nem saját fantáziája és az építészet állnak rendelkezésére az egykori állapotok rekonstruálásához, hanem egy, az eredeti állapotot mutató kép is.
Ugyanakkor azt is el lehet mondani, hogy e mozaik esetében nagy vonalakban sikerült az alexandriai Démétriosz képének teljes történetét a keletkezésétől kezdve napjainkig nyomon követni, és nagy vonalakban rekonstruálni.
Ezzel ez a könyv nemcsak az építészettörténetnek, hanem a művészettörténetnek is igen nagy szolgálatot tett.”
*
A „Taporisis Magna Alexandriai Magyar Ásatások” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik az építészettörténetnek is, és a művészettörténetnek is egyaránt nagy szolgálatot tevő műben foglaltakat mélyebb kontextusban is szeretnék megismerni és tanulmányozni.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.