Csinódi népköltészet

A már Orbán Balázs és Becze Antal által is nagy számban említett Úz-völgyi földrajzi nevek is jelzik, hogy noha a 20. századig lakatlan maradt e vidék, mégis része volt a kászoni táji tudatnak.

A szájhagyomány szerint az első gyimesi csángók 1910 körül települtek ide. Csinód benépesülése csak az 1930-as évekre tehető. A kötet anyaga a három havasi telepen - Csinód, Egerszék, Lesőd - egy évtizeden keresztül folytatott folklorisztikai kutatómunka eredménye.

A helyi folklór kincs feltárását nagyban megkönnyítette, hogy a kutatónak ezeken a havasi telepeken még sikerült rátalálnia több kiemelkedő tudású népi hagyományőrzőre, köztük a könyv fő adatközlőjére, a polihisztor Karácsony Gyulára, az utolsó csángó mesemondóra.

*
A „Csinódi Népköltészet” című eme kiadványt az Úz-völgyi csángók folklórhagyománya iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
*
Ajánljuk még a szerző további köteteit is a néprajz témakörben:
Erdővidéki népmondák.
A Szilágyság mondahagyománya.
Kalotaszegi népmondák.
Népmondák Erdély szívében.
*
Szintén ajánljuk a szentjeink életét feldolgozó könyveit is:
Szent Imre a liliomos herceg.
Szent Márton Pannónia védőszentje.
Az Árpád-ház szentjei.
A liliomos herceg.
Árpád-házi Szent Erzsébet.
A Habsburgok a magyar néphagyományban.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.