Dionüszosz kultuszának nyomai a Kárpát-medence helységneveiben

A helységnevek tanulmányozásának e rendszerelvű megközelítése a mitológiának jóval nagyobb szerepet tulajdonít, mint ahogyan az eddigi próbálkozások tették. A szerző a dionüszoszi mítoszt és termékenységi kultuszokat alkalmazta a kutatása keretéül. E mítosz főszereplőinek, az Isten jelzőinek, jelképeinek és a kultusz kísérőjelenségeinek név-összefüggésében meg is találta a Kárpát-medencei településnevek zömének megfejtési kulcsát.

A szerző feltevése szerint azok a főként növény- és szőlőtermesztéssel foglalkozó népek hozták magukkal ezeket a jelképeket, amelyek rövidebb-hosszabb ideig megtelepedtek Közép-Európában. Eme törzsek nevei és központi jelentőségű termékenységi szimbólumai maradtak fenn a Kárpát-medencei helységnevek számottevő részében.

Mindez arra világít rá, hogy a Kárpát-medence településneveinek etimológiáját nem lehet az ún. indo-európai nyelvek nélkül meghatározni, mint ahogyan a dionüszoszi kultusz nyelvi vonatkozásait sem lehet felgöngyölíteni a magyar nyelv ismeretének hiányában. Ugyanis szoros összefüggés létezik az ősi magyar és az indo-európai nyelvek között. Ennek következtében az indo-európai nyelvek gyökeinek kutatásában is fontos szerepet játszik a magyar gyökrendszer.

A termékenységi szimbólumok, a különféle törzs- és településnevek szoros nyelvi összefüggése alapján a szerző azt a következtetést vonja le, hogy a Kárpát-medence településneveinek nagy többsége legalább másfél ezer esztendővel korábbi, mint ahogyan azt a hivatalos történetírás a különböző okiratokban való említésük szerint eredezteti.

A SZERZŐ LEGFŐBB KÖVETKEZTETÉSEI KÖZÜL:

X.3.a.
A Kárpát-medence településneveinek etimológiáját nem lehet az indo-európai nyelvek „bevetése” nélkül meghatározni, mint ahogy a dionüszoszi kultusz nyelvi vonatkozásait sem lehet felgöngyölíteni a magyar nyelv ismeretének hiányában. Szoros összefüggés létezik az ún. indo-európai és az ősi magyar nyelv között.

X.3.b.
A tanulmány során bebizonyítottuk, hogy a magyar nyelv gyökei sok esetben a (beszédhangok történelmi változásainak törvényei alapján rekonstruált) proto-indo-európai (PIE) gyökökkel azonosak.

X.3.c.
Az indo-európai nyelvek kutatása és összehasonlítása a nyelvészek számára egy megkerülhetetlen követelményt fogalmaz meg: a magyar gyökök tanulmányozása alapvető fontosságú, a jelentésük mérvadó, egyrészt az ősiségük okán, másrészt a magyar nyelv páratlanul szerves fejlődése miatt.

*
A „Dionüszosz Kultuszának Nyomai a Kárpát-medence Helységneveiben” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik tanulmányozni szeretnék a Kárpát-medencei településnevek zömének névfejtését, amelyet a szerző az ókori dionüszoszi mítosz és kultusz nyelvemlékeiben talált meg, és foglalkozni akarnak a fő következtetésével, hogy a rendszerelvű megközelítés szerint a településneveink legalább másfél ezer évvel korábbiak, mint ahogyan azt a különböző okiratokban való említésük szerint eredezteti a hivatalos történetírás.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.