Állami titok-Bank Barbara - Gyarmati György - Palasik Mária-Könyv-LHarmattan-Magyar Menedék Könyvesház

Magyar Menedék Könyvesház

Részletes kereső
Bank Barbara - Gyarmati György - Palasik Mária - Állami titok

Állami titok

Bank Barbara - Gyarmati György - Palasik Mária

Internáló- és kényszermunkatáborok Magyarországon 1945-1953

Könyv
LHarmattan kiadó, 2012
114 oldal, Kemény kötésű fűzött
ISBN 9789632365886
Státusz: Készleten
Szállítás: 1 munkanap
Átvétel: Azonnal
Bolti ár: 2 900 Ft
Megtakarítás: 7%
Online ár: 2 697 Ft
1 2 3 4 5
5.0 (1 vélemény alapján)
Leírás

Internáló- és kényszermunkatáborok Magyarországon 1945-1953... Szabadulásuk alkalmával egy kötelezettség vállalást kellett aláírniuk, hogy a velük történtek „állami titkot képeznek”, arról soha, senkinek nem beszélhetnek. Noha a meghurcoltak állnak a leírás középpontjában, kikerülhetetlen az Államvédelmi Hatóság ténykedése is, mivel ez a szerv volt a kulcsszereplője - legodaadóbb kiszolgálója és végrehajtója - a Rákosi-kori terroruralom legkülönbözőbb variációinak. Megismerhető: Az internálás intézménye, 1945-1953; Az internáló- és kényszermunkatáborok: Buda-Déli Internálótábor, 1945-1949; - Kistarcsa, Központi Internálótábor, 1949-1953; - Recski Internálótábor, 1950-1953; - Tiszalöki, Kecskeméti Kényszermunkatábor; - Kazincbarcikai „Internálótábor”, 1951-1953; - Az internálás szerű kitelepítések; - A Hortobágyi és a Közép-Tisza Vidéki zárt táborok; - A budapesti kitelepítések; - Az 1953. évi amnesztia és ellentmondásos végrehajtása; - A Kistarcsai Bíróság; - A zárt táborok felszámolása, a kitelepítések megszüntetése...

Tóth Géza volt a recski tábor legalacsonyabb embere; az egyetlen, aki az emeletes priccsek alsó traktusán egyenesen tudott ülni anélkül, hogy beverte volna a fejét.

Korábban a Meteorológiai Intézet egyik vezetője volt. Az internálását annak köszönhette, hogy az általa szerkesztett időjárás-előrejelzések egyike másnapra „lágy nyugati szellőket” ígért, majd a prognózis úgy folytatódott, hogy „a következő napokra északkelet felől” - azaz a Szovjetunió irányából - „fagyos légrétegek betörése várható.” Másnap letartóztatta az Államvédelmi Hatóság.

A - nem meteorológiai - hidegháborús légkör éber fürkészei az előjelzésbe csempészett imperialista propagandával, valamint kémtevékenységgel is meggyanúsították.

Utóbbinak az volt az alapja, hogy a jelzett napokon valóban egy új szovjet katonai kontingens érkezett Magyarországra, amelyről persze senki illetéktelennek nem volt szabad tudnia, és a rádióelhárítás hivatásosai ennek virágnyelven való megszellőztetését hallották ki az időjóslásból. Így lett a recski rabszlengben Tóth Géza ragadványneve „Északkeleti Betörés”.

Van, aki név szerint, van, aki csak az „osztályellenség” és/vagy „rendszerellenség” titulussal illetett sokaság egyik névtelenjeként tűnik fel a kötet lapjain.

Szabadulásuk alkalmával egy kötelezettség vállalást kellett aláírniuk, hogy mivel a velük történtek - azaz a sorsukat megnyomorító atrocitások - „állami titkot képeznek”, arról soha, senkinek nem beszélhetnek. Noha ők, a meghurcoltak állnak a leírás középpontjában, kikerülhetetlenül szövődött a történtek felidézésébe az Államvédelmi Hatóság ténykedése is, mivel ez a szerv volt a kulcsszereplője - legodaadóbb kiszolgálója és végrehajtója - a Rákosi-kori terroruralom legkülönbözőbb formaváltozatainak.

Az internáló és kényszermunkatáborokkal kapcsolatos információk az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

• Bevezetés az „állami titokba”;
• A Politikai Rendőrség, 1945-1956;
(A Péter Gábor vezette intézmény 1945-1953 között. Piros László és a „Trójai Faló” a Belügyminisztériumban, 1953-1956. Az ÁVH útban a „generális bűnbak” szerep felé. A titkolódzás és a társadalom rettegésben tartásának bumerángja.);

• Az internálás intézménye, 1945-1953;
• Az internáló- és kényszermunkatáborok;
- A Buda-Déli Internálótábor, 1945-1949;
- Kistarcsa, Központi Internálótábor, 1949-1953;
- A Recski Internálótábor, 1950-1953: (A tábor építése és lakói. A tábor funkcionális működése. Egészségügyi ellátás, kórház, tisztálkodás és élelmezés. Szökések. A halottakról. A recski tábor irányítása és őrszemélyzete. Szabadulás és felülvizsgálat.)
- A Tiszalöki Kényszermunkatábor, 1951-1953;
- A Kecskemét - Korhánközi kényszermunka-tábor, 1951 nyara;
- A Kazincbarcikai „Internálótábor”, 1951-1953;

• Az internálás szerű kitelepítések;
- A Hortobágyi és a Közép-Tisza Vidéki zárt táborok. A budapesti kitelepítések;

• Az 1953. évi amnesztia és ellentmondásos végrehajtása;
- A Kistarcsai Bíróság;
- A zárt táborok felszámolása, a kitelepítések megszüntetése;

• Mellékletek:
(KRONOLÓGIA. ÉLETRAJZOK.
VÁLOGATOTT BIBLIOGRÁFIA.
FOTÓALBUM RECSKRŐL. DOKUMENTUMOK.
A RECSKI INTERNÁLTAK NÉVSORA.)

*
Az „Állami Titok” című eme kiadványt az 1945-1953 közötti időszakban az internáló és a kényszermunkatáborok iránt a fenti tartalomnak megfelelően érdeklődő olvasóinknak ajánljuk...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Vélemények
Szállítás és fizetés