Kis Boldogasszony Nagy Boldogasszony Sarlós Boldogasszony Szent Idő-Molnár V. József-DVD-Magyar Menedék Könyvesház

Magyar Menedék Könyvesház

Részletes kereső
Molnár V. József - Kis Boldogasszony Nagy Boldogasszony Sarlós Boldogasszony Szent Idő

Kis Boldogasszony Nagy Boldogasszony Sarlós Boldogasszony Szent Idő

Molnár V. József

DVD
2012
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 1 950 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 1 950 Ft
Nincs készleten
1 2 3 4 5
5.0 (1 vélemény alapján)
Leírás
Molnár V. József (Marcali, 1930. március 17. – Budapest, 2022. február 21.) Magyar Örökség díjas „néplélektan-kutató”, néprajzkutató, grafikusművész, 1956-os szabadságharcos, a Történelmi Vitézi Rend tagja...

*
Egyszerre volt tehát Magyar Örökség díjas néplélektan-kutató, néprajzkutató, grafikusművész, szabadságharcos és a Történelmi Vitézi Rend tagja.

Már gyerekkorában megismerkedett a későbbi néprajz-kutató a falusi gyógyító emberekkel és a paraszti életformával, 7-8 éves korában is a kanászok, pásztorok közé járt, hogy tanuljon tőlük...

1956 őszén újságíró szakos egyetemi hallgatóként részt vett a budapesti harcokban. A forradalom leverése után 3 év börtönre ítélték, amelyből 1 évet magánzárkában töltött. Az itteni idő alatt eszmélt rá, hogy a természetes műveltségben egy-egy rajz a valóságnak összetett rétegeit idézi meg, és a gyakorlatát itt fedezte fel.

Szabadulása után megismerkedett Pauer Gyulával, Papp Oszkárral és Csutoros Sándor szobrászművésszel. 1970-ben nyílt élete első önálló kiállítása a József Attila Művelődési központban. Az első igazán jelentős avantgárd kiállítása az R-Klubban volt.

Hintalan László néprajzossal 1989-ben megalapították az Örökség Népfőiskolát, majd 1996-ban a Magyar Hagyományőrző Műhely szabadegyetemet. A tanítással párhuzamosan, 1999-ben végzett a Miskolci Bölcsész Egyesületnél. 86. életévén túl is sok előadást tartott az ősképeknek a saját elképzelése szerinti világáról. Életében nagy fordulót jelentett, mikor alaposabban megismerkedett az őskori ember barlangi művészetével. Ekkor kezdte kidolgozni ősképekről szóló elméleteit. Ezt a formavilágot és a lényegét adó tartalmat nevezte el „szerves műveltségnek” vagy „természetes műveltségnek”.

Az „Ég és föld ölelésében”, „A Nap arca” és az „Újraszülető világ” című könyveiben gyerekrajzokat elemez. A „Kalendárium” című könyvéből megismerhetők az adott napnak az évszakhoz, a paraszti élethez vagy éppen a valláshoz köthető hagyományai.

Pap Gábor ösztönzésére dolgozta ki az elméleteit, amelyet a „Világ-virág, A természetes műveltség alapjelei és azok rendszere” című munkájában adott közre... Munkásságáért számos elismerésben részesült...
*

Kis Boldogasszony egy katolikus egyházi ünnep, amelyet minden év szeptember 8-án vagy valamelyik hozzá közel eső vasárnapon tartanak. Kis Boldogasszony ünnepe egyben Szűz Mária születésének ünnepe is. Latinul Nativitas B.M.V. A hagyomány szerint Mária születése a jeruzsálemi Betheszda-fürdő mellett volt.
*
Nagy Boldogasszony napja az egyik legfontosabb katolikus Szűz Mária-ünnep, amelyet Magyarországon augusztus 15-én tartanak. Neve az ősmagyar hitvilág istennőjének nevéből ered, akinek az alakja a magyar kultúrában egybemosodótt Jézus édesanyjáéval. Ezen a napon a katolikus hívők Szűz Mária mennybemenetelét ünneplik. Számos országban munkaszüneti nap, 1945 előtt Magyarországon is.
*
Sarlós Boldogasszony ünnepén a római katolikus egyház arról az eseményről emlékezik meg, amikor Szűz Mária (méhében Jézussal) meglátogatta unokatestvérét, az ugyancsak gyermeket (Keresztelő Jánost) váró Erzsébetet. Az ünnep liturgikus neve ezért: „Szűz Mária látogatása Erzsébetnél” vagy latinul: Visitatio Beatae Mariae Virginis.

A 13. századtól július 2-án tartották, egészen a II. vatikáni zsinatig, amikor is május 31-re helyezték át. Azonban néhány országban – így Magyarországon – napjainkban is július 2-án ünneplik. S mivel ez a nap az aratás kezdetének ideje, ezért magyarul a Sarlós Boldogasszony nevet viseli.
*
A Szent Idő: A vallásokban kétféle időfelfogás létezik. Ezek alapvetően meghatározzák a hit jellegét és doktrínáit.

A ciklikus időmodell (pl. a hinduizmusban, a buddhizmusban) feltételezi, hogy az időnek nincs kezdete és vége. Legismertebb megnyilvánulási formája a reinkarnációba vetett hit, mely szerint a jelenlegi élet csupán egy a sok közül.

A lineáris időmodell (pl. a kereszténységben, a judaizmusban, az iszlámban) szerint van egy meghatározott kezdet, és lesz egy vég is, amikor a lélek a mennyországba vagy a pokolra jut. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Vélemények
Szállítás és fizetés