A Szentkorona-eszme időszerűsége
Kocsis István
A Szent Korona Misztériuma és tana kérdéskörei-rövid áttekintés Kocsis István világa II.
Könyv
Püski kiadó, 2012
Püski kiadó, 2012
168 oldal, Puha kötésű ragasztott B6 méret
ISBN 9789633020883
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 1 680 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 1 680 Ft
Leírás
Kocsis István szerző (Ombod, 1940. május 7. –) József Attila-díjas erdélyi magyar író, drámaíró. Középiskoláit 1956-ban Szatmárnémetiben végezte. 1965-ben szerezte meg diplomáját a kolozsvári egyetem magyar nyelv és irodalom szakán. Első karcolatai, novellái a vidéki élményeiből ihletődtek (katonai szolgálat, képesítés nélküli tanítóskodás Avasújvárosban, majd Kőszegremetén), amelyek íróvá érlelték. 1984-ben Budapestre települt át, ahol a Népszínház, majd a televízió dramaturgja lett...
*
„Nincs még egy olyan nemzet a Földön, amely egyetlen nemzeti ereklyéjének ekkora jelentőséget tulajdonítana és olyannyira tisztelné, mint a magyar nép a Szent Koronát. Birtoklásáért trónviszályok dúltak, sokszor árulások és összeesküvések áldozatává lett. Volt eset, amikor egyszerűen ellopták vagy titkon őrizték. Egy alkalommal a hazaszállítása közben vesztették el, de mindig megkerült.
Többször hurcolták ki az országból, föld alatt elásva rejtegették, és történt, hogy zálog tárgyát képezte. A korona szent elnevezése abból az áhítatból eredt, miszerint az államalapító királyt szentté avatták. Példa nélküli az a szemlélet is, melyet a régi feudális Magyarország alkotott a Szent Koronáról: a Szent Korona Tan.
A Magyar Szent Korona a magyar történelem legbecsesebb emléktárgya, s a legrégebben használt, mind a mai napig épségben megmaradt királyi fejék Európában.
Történelmünkhöz csaknem ezer esztendeje tartozik hozzá. Ezer év alatt 55 magyar királyt koronáztak meg vele (csak két király fejére nem tették a Szent Koronát; II. János Zsigmondéra, mint ellenkirályra, aki csak névleg uralkodott és 1570-ben le is mondott, valamint II. József fejére, aki saját akaratából nem koronáztatta meg magát).
A magyarok királyainak koronája az államiság jelképe lett, ebből alakult ki a világon egyedülálló Szentkorona Tan.
1038. augusztus 15-én Nagyboldogasszony napján Szent István király Székesfehérvárott országát a Magyar Szent Korona képében a Mennybe emelt Szűz Máriának ajánlotta fel. Ez az ég és a Föld között kötött szerződés a Kárpát-medencét Szűz Mária országává tette, és ezért ezen a jogi helyzeten a földi hatalmak nem változtathatnak. A szentkorona-eszme Szent István tudatos politikai és államjogi alkotása.
A szentkorona-eszme, mint államjogi rendszer alkalmas arra, hogy ma is jogi, társadalmi rendünk középpontjában legyen, ugyanis ez keresztényi, türelmes, befogadó - nem kirekesztő -, ugyanakkor nemzetvédő és megtartó erő is. A Szentkorona-tan nem csak emléke egy dicső múltnak, hanem, kötelező érvénnyel bíró közjogi tan...”
(Kocsis István)
*
„A Szentkorona-eszme időszerűsége” az alábbi TARTALOM szerint követhető nyomon:
ELŐSZÓ
BEVEZETÉS
• I. A Szent Korona személyisége és misztériuma;
• II. A Szent Korona misztériumának sajátos kérdéskörei;
• III. A Szentkorona-eszme fejlődése és változásai. A magyar koronaeszme közjogi tanná való átalakulása. Miképpen fejlődött ezzel párhuzamosan a közjog?
• IV. A királyi hatalmat korlátozó rejtélyes közjogi tan: a Szent Korona tana;
• V. A Szent Korona és a jövendő. A hiteles kereszténység együtt a Szent Korona misztériumával;
• VI. A Szent Korona és a jogfolytonosság;
HIVATKOZOTT IRODALOM;
*
„A Szentkorona-Eszme Időszerűsége” című eme kiadványt, a Kocsis István világa II. kötetét a fenti tartalom szerint a Szent Korona misztériuma és tana kérdéskörei, szerepe és jelentősége iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
*
Ajánlott még:
Az áldozat - Magyar szentek.
A Szentkorona-eszme időszerűsége.
A szakrális szerelem.
Nyitva van az aranykapu.
A táltos paripa.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
*
„Nincs még egy olyan nemzet a Földön, amely egyetlen nemzeti ereklyéjének ekkora jelentőséget tulajdonítana és olyannyira tisztelné, mint a magyar nép a Szent Koronát. Birtoklásáért trónviszályok dúltak, sokszor árulások és összeesküvések áldozatává lett. Volt eset, amikor egyszerűen ellopták vagy titkon őrizték. Egy alkalommal a hazaszállítása közben vesztették el, de mindig megkerült.
Többször hurcolták ki az országból, föld alatt elásva rejtegették, és történt, hogy zálog tárgyát képezte. A korona szent elnevezése abból az áhítatból eredt, miszerint az államalapító királyt szentté avatták. Példa nélküli az a szemlélet is, melyet a régi feudális Magyarország alkotott a Szent Koronáról: a Szent Korona Tan.
A Magyar Szent Korona a magyar történelem legbecsesebb emléktárgya, s a legrégebben használt, mind a mai napig épségben megmaradt királyi fejék Európában.
Történelmünkhöz csaknem ezer esztendeje tartozik hozzá. Ezer év alatt 55 magyar királyt koronáztak meg vele (csak két király fejére nem tették a Szent Koronát; II. János Zsigmondéra, mint ellenkirályra, aki csak névleg uralkodott és 1570-ben le is mondott, valamint II. József fejére, aki saját akaratából nem koronáztatta meg magát).
A magyarok királyainak koronája az államiság jelképe lett, ebből alakult ki a világon egyedülálló Szentkorona Tan.
1038. augusztus 15-én Nagyboldogasszony napján Szent István király Székesfehérvárott országát a Magyar Szent Korona képében a Mennybe emelt Szűz Máriának ajánlotta fel. Ez az ég és a Föld között kötött szerződés a Kárpát-medencét Szűz Mária országává tette, és ezért ezen a jogi helyzeten a földi hatalmak nem változtathatnak. A szentkorona-eszme Szent István tudatos politikai és államjogi alkotása.
A szentkorona-eszme, mint államjogi rendszer alkalmas arra, hogy ma is jogi, társadalmi rendünk középpontjában legyen, ugyanis ez keresztényi, türelmes, befogadó - nem kirekesztő -, ugyanakkor nemzetvédő és megtartó erő is. A Szentkorona-tan nem csak emléke egy dicső múltnak, hanem, kötelező érvénnyel bíró közjogi tan...”
(Kocsis István)
*
„A Szentkorona-eszme időszerűsége” az alábbi TARTALOM szerint követhető nyomon:
ELŐSZÓ
BEVEZETÉS
• I. A Szent Korona személyisége és misztériuma;
• II. A Szent Korona misztériumának sajátos kérdéskörei;
• III. A Szentkorona-eszme fejlődése és változásai. A magyar koronaeszme közjogi tanná való átalakulása. Miképpen fejlődött ezzel párhuzamosan a közjog?
• IV. A királyi hatalmat korlátozó rejtélyes közjogi tan: a Szent Korona tana;
• V. A Szent Korona és a jövendő. A hiteles kereszténység együtt a Szent Korona misztériumával;
• VI. A Szent Korona és a jogfolytonosság;
HIVATKOZOTT IRODALOM;
*
„A Szentkorona-Eszme Időszerűsége” című eme kiadványt, a Kocsis István világa II. kötetét a fenti tartalom szerint a Szent Korona misztériuma és tana kérdéskörei, szerepe és jelentősége iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
*
Ajánlott még:
Az áldozat - Magyar szentek.
A Szentkorona-eszme időszerűsége.
A szakrális szerelem.
Nyitva van az aranykapu.
A táltos paripa.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.