Árulások és háborúk a középkori Magyarországon

„Az elmúlt évszázadokban Közép-Európa gyakran volt a térség fölötti hegemóniáért, a hatalomért és a nagy vagyonok megszerzéséért vívott háborúk színtere. A külső támadókat időnként belső árulók segítették Magyarországon, akik vagyonszerző törekvéseiknek a támogatását remélték az idegenektől.

Az árulásokat gyakran háborúk követték, de a fegyveres összecsapásokban az ország területét a XVI. század elejéig a magyar hadseregek megvédték.

A régi írások arról is hírt adnak, hogy ha a trónkövetelők sem hadsereggel, sem a diplomácia eszközeivel nem tudták a királyi koronát megszerezni, akkor időnként merényleteket, gyilkosságokat is terveztek a főhatalom megszerzéséért.”...

Ez az esszékötet a mai kor emberének is szól. „Nem szabad olyan politikai csoportokat támogatni, akik idegen érdekek szolgálatába szegődve akarnak vagyont szerezni Magyarországon, mert ezzel nem csak a hazájukat döntik romlásba, hanem a saját egzisztenciájuk alapjait is...”
*
A kötetben olvasható esszék:

• Bűnös volt-e a középkori írások szerint is a „Bánk bán” című drámából ismert Gertrúd királyné?
• Kihalt-e az Árpád-ház a XIV. század elején?
• Károly Róbert megszerezte a királyi hatalmat;
• Gyilkosságok Franciaországban;
• Az unokáknak megkegyelmeztek;
• Milyen nemzetiségű volt Hunyadi János?
• Elméletek Hunyadi János családjáról;
• Elkerülhetetlen volt-e a Magyarországot fenyegető török hódoltság?
• Magyar és olasz források Mátyás király hadseregének létszámáról;
• Magyarország lakossága és erőforrásai;
• Ütőképes volt-e a déli országrészt védő katonai erő?
• Nemesek és jobbágyok közötti ellentétek kiéleződése;
• Nemzeti hős volt-e Dózsa György?
• A rabszolgatartó birodalom megmenekül;
• Előkészületek Magyarország elfoglalására;
• Miért döntött Szulejmán Magyarország megtámadása mellett?
• Képes volt-e védekezni az ország 1526-ban?
• Szalkait megfosztották kancellária-vezető tisztségétől;
• Merénylet terve a király ellen;
• Szapolyai János és Ibrahim nagyvezér tárgyalásai;
• A magyar sereg gyülekezése és útja Eszék felé;
• Fölállították a keresztény sereg hadrendjét;
• A vértes lovasok áttörték a szpáhik hadrendjét, és megtámadták Szulejmán szultánt;
• A csatavesztés következményei;
• II. Lajos halála;
• A király holttestének megtalálása;
• A gyilkosságot Szekcsőn követték el;
• Nem fogadhatjuk el II. Lajos patakba fulladásának elméletét;
• Hasonlóság Hamlet és II. Lajos tragédiája között;
EPILÓGUS;

*
Az „Árulások és Háborúk a Középkori Magyarországon” című eme kiadványt a fenti tartalom szerinti történelmei események, azok mozgatórugói, a hatalomért vívott harc, a belső háború, a belső viszályok előidézése, a történelmi ferdítések, valamint többek között II. Lajos király halálának titkai iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.