Rediviva Chartophylax Igeniensis — Az erdélyi-hegyaljai Magyarigen református közösségének története

Szerző: Gudor Kund Botond

Rediviva Chartophylax Igeniensis

Ár: 3 720 Ft · Jelenleg nem kapható

Adatok

Kiadó
Tortoma
Megjelenés
2012
Kötés
Kemény kötésű fűzött
Oldalszám
175 oldal
ISBN
9789732610350
Tömeg
595 g

Leírás

Magyarigen (románul Ighiu) község Erdélyben, Romániában, Fehér megyében. Gyulafehérvártól 11 km-re északnyugatra fekszik.

1206-ban Chrapundorf néven említik először. Az erődített református templomot a régi gótikus templom helyébe 1781-ben építették. A trianoni békeszerződésig Alsó-Fehér vármegye Magyarigeni járásának székhelye volt.

Gudor Kund Botond: „Rediviva Chartophylax Igeniensis” - Az erdélyi-hegyaljai Magyarigen református közösségének története az alábbi TARTALOM szerint követhető nyomon:

  • Margittai Gábor: Dalok a föld alól;
  • Hegyalja és Magyarigen;
  • Hegyalja a szőlőművelők, bányászok és kőfaragók társadalma;
  • A reformáció és a mezővárosi önkormányzat;
  • Egyházi és „külső hivatalok” (hadnagy, író, levéltáros) viselői 1694-1738, 1770;
  • Magyarigen a XVIII. században;
  • Hegyalja művelődése;
  • Pelsőczi János (Pelsőc, 1672 - Magyarigen, 1749, jan. 18.) lelkész - püspök;
  • Az egyházi építkezések;
  • Bod Péter mindennapjai Magyarigenben (1749-1769);
  • Magyarigeni lelkészek A XIX. század első feléig;
  • A magyarigeni református templom;
  • A vagyoni helyzet és a demográfia alakulása a XVIII. századtól a XX. századig;
  • „Amikor völgyünkre tört az áradat” - Magyarigen élete a templomépítéstől az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc végéig;
  • A magyarigeni református papi, nemesi és polgári temető;
  • Az újrakezdés kora: a XIX. század és magyarigeni lelkészei;
  • Trianontól a kommunizmusig: Magyarigen a két világháború között;
  • Kövek és emlékek lelkipásztora: id. Szegedi László (1923-1995);
  • Neves gondnokok galériája;
  • A jelen és jövő szorításában;

A „Rediviva Chartophylax Igeniensis” című eme kiadványt az erdélyi-hegyaljai Magyarigen református közösségének története iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, akik a fenti tartalom szerint szeretnék nyomon követni a Marosszentimre és Sárd között fekvő, 425 méter magas Bilak-hegy körül - a Kecskekő vára és az érchegység lábánál - fekvő Hegyalján kialakult egykori magyar és szász települések történetét, múltját és remélt jövőjét...

Ajánlott még:

Az eltűnt Gyulafehérvári Református Egyházmegye és egyházi közösségei.
Rediviva Chartophylax Igeniensis.

Ezeket is ajánljuk