Az áldozat - Magyar szentek — Kocsis István világa III.

Kocsis István szerző (Ombod, 1940. május 7. –) erdélyi magyar író, drámaíró. Középiskoláit 1956-ban Szatmárnémetiben végezte. 1965-ben szerezte meg diplomáját a kolozsvári egyetem magyar nyelv és irodalom szakán. Első karcolatai, novellái a vidéki élményeiből ihletődtek (katonai szolgálat, képesítés nélküli tanítóskodás Avasújvárosban, majd Kőszegremetén), amelyek íróvá érlelték. 1984-ben Budapestre települt át, ahol a Népszínház, majd a televízió dramaturgja lett...

A Kocsis István Világa III. könyvsorozat színműveihez írt előszóban írja:

„Ifjabb koromban, legalább két és fél évtizeden át szinte kizárólag szépirodalmat (elsősorban drámát, de novellát és regényt is) írtam, és bár van már két évtizede, hogy inkább a történelemtudománnyal foglalkozom, a drámaíráshoz is igyekszem hű maradni.”

Kocsis István legfontosabb elbeszélés és drámakötetei:

• Egyenletek (novellák és egy dráma, 1967);
• Örömteremtés (novellák és drámák, 1969);
• A korona aranyból van (drámák, 1972);
• Tárlat az utcán (jelenetek és drámák, 1974);
• A nagy játékos (drámák, 1976);
• A fehér kesztyű (novellák és jelenetek, 1978);
• Drámák (1978);
• Megszámláltatott fák (drámák, 1981);
• A megkoszorúzott (drámák, 1996);
• Árva Bethlen Kata (drámák, 1998);
• „Magyarországnak fényes tüköre” (drámák, 2001);
• Az áldozat (drámák, 2006);
• Fényhíd (monodráma három estére, három színésszel Széchenyi István életéről, 2007);

„Az áldozat - Magyar Szentek” című eme kiadványt Kocsis István két drámája, „Az áldozat (Szent Margit legendája)” és „Árva Bethlen Kata” iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.

Ajánljuk még a szerző alábbi könyveit:

A Szentkorona-eszme időszerűsége.
A szakrális szerelem.
Nyitva van az aranykapu.
A táltos paripa.
Magyarország Szent Koronája.