A világ képe alföldi pásztor-szarukon

Jellemző, hogy minél régebbi egy tárgy, a szakma annál hamarabb hajlandó elismerni a rajta lévő jelek kultikus jelentését, jelentőségét, mint a szaruk sorában például az avar tűtartó, sótartó, vagy a középkori lőporszaruk esetében.

De már elveti sokszor ugyanannak a jelnek az értelmezhetőségét a mai, vagy a múlt századból fennmaradt tárgyak esetében. (Azaz, ha e kortalan jelek egy ásatási darabot ékesítenek, más a tudományos hozzáállás!) Talán azért, mert ma már megváltozott körülöttünk az élet...

• De az alkotóiké változott-e annyit, mint amennyit feltételezünk?

A hitvilág-gyűjtések mutatják, hogy nem! És főképp nem változott az alkotás folyamata, az, hogy az ember minden korban magát értelmezi a mindenségben... Ezáltal a világ egészét is ki tudja fejezni a rendelkezésre álló kultúra segítségével...
*
A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

BEVEZETŐ
• Hortobágyi rühzsírtartó;
• Zempléni sótartó;
• Kürt Tiszakécskéről;
• Bihari rühzsírtartók;
• Még egy sárréti rühzsírtartó Biharnagybajomból;
• Ismeretlen helyről származó alföldi szaru;
• Az alföldi „sóstürök” „kerek Isten-fája”;
• Alföldi kerek templom terve;
JEGYZETEK

*
„A Világ Képe Alföldi Pásztor Szarukon” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik ezekre a kulturális értékeinkre úgy tekintenek, mint a szerves kultúra részére, megértve ennek az „anyanyelvét”, üzenetét, amely által „kitágulhat a horizontunk nemcsak a múlt, de a jövő felé is, és mindennél értékesebb lesz számunkra népünk hagyatéka, de egyben más népek hasonló kultúrája is.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.