Jobboldali radikálisok Magyarországon 1919-1944 — Tanulmányok, dokumentumok

Vonyó József szerkesztő (1945 -) történelem szakos középiskolai, magyar-orosz szakos általános iskolai tanár, címzetes egyetemi tanár, több mint két évtizede kutatja a magyarországi szélsőjobboldali mozgalmak történetét, különös tekintettel Gömbös Gyula politikai pályájára, s az általa vezetett mozgalmakra, pártokra.

A szélsőjobboldali eszmék – amelyek képviselői a XX. század első felében Európa-szerte mozgalmakat, pártokat szerveztek, s több országban hosszabb-rövidebb ideig a hatalmat is birtokolták - Magyarország korabeli életében is jelentős szerepet játszottak. Ezek emléke, ideológiai és politikai hatásai ma is hatnak a magyar társadalom egyes rétegeire.

Nemcsak a képviselőik, hanem más – sokszor egymással ellentétes – politikai irányzatok prominensei, sőt, esetenként hivatásos kutatók is az indokoltnál egységesebbnek képzelik az irányzatot, figyelmen kívül hagyva az egyes elemek közötti különbségeket. Sommás, egyetlen jelzővel érzékeltetett ítéletükkel nem csekély eltéréseket mutató szerveződéseket mosnak össze. Nem is beszélve azok eltérő, gyakran egymásnak ellentmondó értékeléséről.

Az ebben a kötetben közölt tanulmányok – a jobboldali radikalizmus és az azt kifejező más fogalmak értelmezéséből kiindulva – e problémakör néhány elemének tisztázásához akarnak hozzájárulni. Többek között ahhoz, miben tértek el Gömbös és környezetének nézetei a náluk is radikálisabb politikusokétól.

• Ha voltak náluk radikálisabb elemek, kivonhatók-e ők ebből a körből?
• Másolta-e Gömbös Mussolinit és Hitlert, ahogy azt ma is sokan vallják?

Egy rövid írás abba enged betekintést, hogy egy megye (Zala) sajátos gazdasági-társadalmi viszonyai miként eredményezték a szélsőjobboldali mozgalmak országos átlagot meghaladó politikai sikereit...

A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

ELŐSZÓ

• Gömbös fajvédő csoportja és a numerus clausus;
• Gömbös Gyula és a zsidókérdés;
• A magyarországi szélsőjobboldali csoportok viszonya a kisebbségi kérdéshez a két világháború között;
• A szélsőjobboldali mozgalmak a kultúráról (1919-1944);
• Egy nemzetnevelési koncepció Magyarországon - Béldi Béla: Nemzetirányítás;
• Akart-e Gömbös diktatúrát?
• Másolta-e Gömbös Mussolinit vagy/és Hitlert?
• Jobboldali radikalizmus Magyarországon Szálasi előtt;
• A szélsőjobb térnyerése Zalában az országgyűlési képviselő választások tükrében (1931-1939);

A tanulmányok eredeti megjelenési helye;
Pártok. politikai egyesületek és szervezetek mutatója;
NÉVMUTATÓ

A „Jobboldali Radikálisok Magyarországon 1919-1944” című eme kiadványt a fenti tartalom szerinti tanulmányok, dokumentumok iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, az ELŐSZÓ alábbi záró szavaival:

„A szerző abban a reményben adja a Tisztelt Olvasó kezébe a különböző kötetekben és folyóiratokban már korábban megjelent, részben módosított szövegeit, hogy hozzájárul vele egy, a magyarországi társadalmi diskurzusban nyugvópontra máig nem jutó vita néhány részkérdésének tisztázásához.”

Ajánlott még:

A magyar szélsőjobboldal története.